Engedély és korlátozás nélkül lehet zártkertet vásárolni 2015. december 1-től

2015. november 30. napjától lép hatályba a Földforgalmi törvény módosult új rendelkezése:

2015. évi XLIV. törvény alapján a zártkerti ingatlanok esetében a tulajdonos 2016. december 31-ig kérheti az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését.

A Magyar Közlöny 2015. évi 162. számában 2015. október 30. napján megjelent a földművelésügyi miniszter 67/2015 (10.30.) FM. rendelete, mellyel lehetővé válik a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonása és ezáltal kifüggesztés és jóváhagyás nélküli adásvétele.

Azáltal, hogy a kivett zártkert kikerült a Földforgalmi törvény hatálya alól, a belterületi ingatlanokéval azonos módon lehetséges eladásuk-vételük.

Ügyvéd által készített adásvételi szerződéssel bejegyezhetővé válik a zártkerti ingatlan adásvétele. Ehhez csupán az szükséges, hogy a tulajdonos eladó az illetékes járási földhivatalnál kérje a kivett zártkerti átminősítést.

Újdonság, hogy nemcsak a felépítménnyel rendelkező zártkertet lehet átminősíteni, hanem a felépítmény nélkülit is. Az első esetben zártkerti művelés alól kivett terület mellett a fennálló épület fő rendeletetésének jellege is feltüntetésre kerül az ingatlan nyilvántartásba.

A zártkerti ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetése a zártkerti ingatlan meghatározott részére is kérhető. Ez esetben a zártkerti ingatlant meg kell osztani.

Közös tulajdonban álló zártkerti ingatlan esetén a tulajdonostárs által benyújtott kérelemhez csatolni kell a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatát is.

A földhivatali eljárás díjmentes.

Tagállami állampolgárok, mint külföldi vásárlók a magyar személyekkel azonos módon szerezhetnek zártkertet .

A kivett zártkert vásárlásánál nem érvényesül a maximum 1 hektárig (10.000.-m2) történő korlátozás, hiszen az adásvételi szerződés nem a Földforgalmi törvény szabályai szerint jön létre, így az 5 éves elidegenítési tilalmi kötelezettség sem érvényesül, valamint a művelési kötelezettség sem.

Fontos hangsúlyozni , hogy az új jogszabály adta lehetőséggel csak 2016. december 31. napjáig élhetnek a zártkerti ingatlan tulajdonosok. Ha e jogvesztő határidőig a művelés alól kivett zártkertté nem minősítik át a zártkerti ingatlanukat, később ezt már nem tehetik meg és ezáltal a Földforgalmi törvény szabályai szerint kell eljárni a zártkerti ingatlanuk esetében is , azaz kb. félév időtartamú jóváhagyási eljárással adható csak el – kifüggesztés és elővásárlási joggyakorlás mellett.

2015. 01. 08.

A Médiatanács a panaszunkat befogadta, ám 8 napon belüli hiánypótlást kért.

A kért információ igazolásáért az Invitel Zrt-hez fordultunk.

Megkeresésünkre a szolgáltató 8 napon belül nem válaszolt.

Ezzel a panaszunk érdemi vizsgálata meghiúsult.

Levelünkre válasz nem érkezett...ezért a Médiatanácshoz fordultunk.

Kissé hitetlenkedve hallottam a „Ladány TV” adásában, hogy  a bentlakásos otthon építésének

folytatását,  a kivitelezővel való szerződésbontás és elszámolást követően, egy rendőrségi

feljelentés kivizsgálásának lezárásáig  nem lehetett folytatni?  

Köszönettel venném jogi képviselőjük véleményét.

Tisztelettel: Keserű Imre

Tisztelt Keserű Imre Úr!

Honlapunkra küldött kérdésére az alábbiakban szerint kívánok válaszolni:

      Egy elrendelt nyomozás során a nyomozó hatóság dönthet úgy, hogy egy folyamatban lévő építkezési tevékenységet felfüggesztet. Ezt természetesen csak indokolt esetben teszi meg, és amelyről írásban (indokolt határozatban) értesíti a beruházót, kivitelezőt. Ilyen ok lehet például helyszíni szemle, szakértői vizsgálat szükségessége. A nyomozó hatóság a felfüggesztésre okot adó körülmény elhárultát követően haladéktalanul intézkedik a felfüggesztés megszüntetéséről, melyről szintén értesíti az érintett feleket.

A felfüggesztetés során keletkezhetnek olyan költségek (károk, állagromlás helyreállítási költség), amelyek nem jöttek volna létre ezen intézkedés elrendelése nélkül. A indokolt és szükséges felfüggesztés során keletkezett költséget – amennyiben nincs terhelt - a beruházónak kell viselnie. Ha az eljárás során az elkövető kiléte felderítést nyer, és bűntető jogi felelősségét a bíróság megállapította, úgy ezen költségviselésére lehet kötelezni.

Az azt meghaladó, indokolatlan költségről az intézkedést elrendelő hatóságnak kell számot adnia.

Meg kívánom jegyezni, hogy a hatóság csak ritkán, csak igen indokolt esetben rendel el ilyen intézkedést. Az ingatlan építési beruházási tevékenységet, naprakész építési naplóban kell dokumentálni. Az építési napló birtokában a szakértő egy esetleges helyszíni szemle során pontosan meg tudja állapítani az építkezés adott időbeni, aktuális állapotát.

Ha egy beruházónak, kivitelezőnek tudomására jut, hogy az építkezési beruházásával kapcsolatban nyomozást rendeltek el, és bizonytalan a további építési tevékenység elvégezhetőségéről, úgy azzal kapcsolatos, írásban tett tudakozódásra, az eljáró szerv a kellő felvilágosítást megadja.

Püspökladány, 2014. december 11.

                                                                                             Tisztelettel:           dr. Balázs László

Részlet a 2014. 11. 27-i testületi ülésről:

Kérdések napirend:

Kincses László képviselő: Mutassák meg létezik-e olyan rendőrségi irat, amely megtiltotta a nyomozási időszakára az építési tevékenység folytatását a Bentlakásos Otthonnál?

Keserű László jegyző: Igen valóban engem is megkeresett a Televízió, kérdéseket szoktak feltenni, amire válaszolnom kell...

...a Rendőrségtől ilyen papírt nem kaptunk...

Tisztelt Keserű Imre Úr!

Egyesületünk honlapján feltett kérdésére az alábbiakban kívánok válaszolni.

Mint a honlapunkon eddig megjelent észrevételeimből is kitűnik, sem a Ladány Tv által sugárzott műsorokkal, sem a Püspökladányi Hírek kiadvánnyal nem tudok teljes mértékben azonosulni.

Van két vitatott, de az Országgyűlés által elfogadott, kötelező érvényű törvényünk, amelyekben, - a törvény hatálya alá tartozó szolgáltatókra nézve,- kötelezően betartandó alapelvek, kötelességek, előírások kerültek meghatározásra. Az egyik ilyen törvény a 2010. évi CLXXXV. Törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról, amelyben megfogalmazott egyik alapelv a következő:

7. § (1) A médiaszolgáltatók, a sajtóterméket kiadók, a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, a műsorterjesztők az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően, e törvényben meghatározottak szerint kötelesek egymással és a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, előfizetőkkel kölcsönösen együttműködve eljárni.

A hivatkozott törvény egyik fejezete a médiaszolgáltatások tartalmára vonatkozó előírásokról rendelkezik, alapelvként fogalmazva meg a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát.

12. § (1) A médiaszolgáltatások tájékoztatási tevékenységének meg kell felelnie az Smtv. 13. § szerinti kötelezettségnek.

(2) A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát - a műsorszámok jellegétől függően - az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani.

A hivatkozott Smtv a 2010. évi CIV. Törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól   rendelkezik,amelynek 13.§-a így szól:

13. § A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg.

Köznyelven a tájékoztatás kiegyensúlyozottsága azt jelenti,- amit egyébként az országos médiaszolgáltatóknál is tapasztalunk, hogy lehetőséget kell biztosítani a másik fél részére, álláspontja kifejtésére.

Ezt sem a Ladány Tv nem tette meg, sem a Püspökladányi Hírek, Kincses László képviselő urat egyik sem kereste meg, hogy reagálni tudjon a vitatott műsorban ill. kiadványban történt állításokra.

Ön is írja levelében, hogy jóval a rendőrségi eljárás előtt felbontásra került a kivitelezővel a szerződés, már csak amiatt is, hogy leállt a munkavégzéssel. Az építkezés körüli probléma már hosszú ideje a testületi ülések témája volt.

Ilyen körülmények között arra hivatkozni, hogy a hónapokkal később megindult rendőrségi eljárás akadályozta az építkezés folytatását, nem nevezhető kiegyensúlyozott tájékoztatásnak, sőt ezzel ellentétben a lakosság félrevezetésének nevezném.

Egyébként az építkezés folytatása abban áll, hogy tető kerül az épületre.

Bármilyen,- akár büntető eljárás, akár polgári eljárás során,- teljesen nyilvánvaló, hogy egy szakértő meg tudja állapítani a tetőfedés előtt elkészült épületrész értékét, minőségét

Az alaptalan vádaskodást el lehetett volna kerülni, de minimum lehetőséget kellett volna biztosítani Kincses László képviselő úrnak, hogy arra véleményét a nyilvánosság előtt kifejthesse.

Püspökladány. 2014. december 12.                                           

Tisztelettel: Dr Sáhy Erzsébet

Tisztelt Elnök Úr!

A választásról írt összegzésével teljes mértékben egyetértek és magam is reménykedem abban, hogy a megválasztott új városvezetés valóban a köz érdekének megfelelően látja el a továbbiakban feladatát. Gratulálok egyébként megválasztásukhoz, sok sikert kívánva.

Sajnos a mai napon megkapott Ladányi Hírek-ben szereplő írások nem feltétlenül tükrözik  azt az elvárást, amire Elnök Úr is utal összegzésében, hogy nem kellene a lakosságot félretájékoztatni,  feszültséget gerjeszteni, mivel az nem szolgálja városunk érdekeit.

Gondolok itt Tóth Lajos polgármester jelölt jogorvoslataival kapcsolatosan megjelent tájékoztatásra.

Interneten megtekinthetők  úgy a Területi Választási Bizottság határozatai, mint az Ítélőtábla végzései, amelyek a következőket állapítják meg:

A 001. számú szavazókörben (Rendelőintézet) megsértették a választási eljárásról szóló  2013. évi XXXVI. törvény 173.§-ban foglaltakat: mivel Dr. Lente Péter képviselő jelölt jogosulatlanul jelent meg és tartózkodott a szavazóhelyiségben, a jogszabálysértés ténye megállapításra került.

A 002. számú szavazókörben eltérés volt a szavazókörben megjelentek és a leadott szavazatok között, több szavazat került leadásra, mint ahányan megjelentek, ezen kívül a fel nem használt és érvénytelen szavazólapok nem kerültek a jogszabályi előírás szerint a szavazás befejeztével azonnal elcsomagolásra.

A 015. számú szavazókörben ugyancsak megállapították a jogszabálysértés tényét, mivel jogosulatlanul tartózkodott a szavazókörben másik szavazatszámláló bizottság egy-egy tagja, az egyik jelölőszervezet aktivistája, továbbá megállapításra került, hogy ebben a szavazókörben sem csomagolták el azonnal az érvénytelen és fel nem használt szavazólapokat, azok csak a szavazatszámlálás végével kerültek elcsomagolásra, valamennyi más szavazólappal egyidőben.

A 016. számú szavazókörben ugyancsak megállapításra kerültek azok a szabálysértések, amelyek a 015. szavazókörnél megtörténtek, de ezen kívül a törvényben előírt legalább két alkalommal történő szavazatszámlással szemben tény, hogy a szavazatok csak egyszer kerültek átszámolásra.

Az is tény, hogy ezeket a szabálysértéseket sem a Területi Választási Bizottság, sem az Ítélőtábla nem ítélte meg úgy, hogy ezzel megsértésre került volna a választási eljárás több alapelve, pl. a választás tisztaságának megóvása, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, stb. bár ezzel ellentétes döntések is születtek máshol jelen választás kapcsán.

A lakosság teljes körű tájékoztatásához szerintem az általam leírtak is hozzátartoznak, ezzel kiegészítve tudja mindenki saját véleményét kialakítani.

Itt is szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik elmentek szavazni, és akik rám szavaztak.

Üdvözlettel: Dr. Sáhy Erzsébet

A jogász válaszol

Püspökladányi Tájékoztató és Közművelődési Központ, Könyvtár, Múzeum

4150. Püspökladány

Petőfi u. 5-7.

Dede Zsoltné Sári Andrea intézményvezető

Dienes Zoltán sajtójogi felelős

Tisztelt Asszonyom és Uram!

Nem kívántam 2014. szeptember12-én és szeptember 14-én írt e-mailjeim után tovább foglalkozni az általam 2014. szeptember 10. napján a Képújságban megjelentetni kért hirdetéssel,- hiszen többször leírtam Önöknek, hogy az általam megjelentetni kért szöveget     sem politikai hirdetésnek, sem politikai reklámnak nem tekintem, pusztán a politikamentes tevékenységet folytató egyesület célkitűzéseinek megfelelően az emberek véleményének, problémáinak személyes beszélgetés során történő megismerését kívánjuk lehetővé tenni és emiatt nem járultam hozzá ahhoz, hogy politikai címkével ellátva jelenjen meg,-  de a 2014. szeptember 23-án ingyenesen megjelentetett Püspökladányi Hírek tartalma miatt mégis rászántam magam,hogy a   TK-346/2014 jelzésű levelükre  reagáljak.

Több Nemzeti Választási Bizottság-i határozat, Kúriai és Ítélőtábla-i végzés született arról, hogy  a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) továbbá  a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) egységes szabályozási rezsim alá helyezte a médiatartalmakat, és szolgáltatókat, amely szabályozás kiterjed a nyomtatott - és az internetes - sajtótermékekre is. Az Alkotmánybíróság 165/2011. (XII. 20.) AB határozatának megállapításai értelmében az utóbbiakat nem az előállítás technikája, hanem a tömegkommunikációban betöltött szerepük, befolyásoló képességük különbözteti meg.

Ezek értelmében a képviselői választáson indult jelöltekkel kapcsolatos cikkek, a Város Önkormányzatának eredményeit népszerűsítő cikkek, hirdetések összességében megsértik a választási eljárásnak a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségére vonatkozó alapelvét. (pl. a Múltnak kövéből című portrékötet bemutatásáról szóló cikk, a díszkúttal kapcsolatos cikk, az igazgató kinevezéssel kapcsolatos cikk, Tóth László jelenlegi képviselő úr eredményekről szóló tájékoztatója, Dombi Imréné polgármester és az Önkormányzat többségi csoportja közleménye, stb.) Ez utóbbi közlemény álláspontom szerint egyértelműen politikai reklám a szövege és a megjelentetők megjelölése miatt.

A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja értelmében „[a] választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket: esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között (...).”

A választási kampány a jelölő szervezetek és jelöltek közötti verseny, amelynek kifejezett célja a választópolgári akarat befolyásolása, formálása, a választópolgárok meggyőződésének kialakítása. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Így külső, objektív feltétel egyebek mellett az, hogy azonos eséllyel férjenek hozzá azokhoz az eszközökhöz, alkalmazhassák azokat a technikákat, amelyek sikeresen és hatékonyan többszörözik meg kommunikációjuk meggyőző erejét.

Megbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény, avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel.

Az impresszum szerint a Püspökladányi Hírek a Városi Önkormányzat kiadványa, azaz a lapalapító települési önkormányzat egyben a helyi közhatalmat testesíti meg. A kiadvány vitatott száma több oldalon közölt a jelölő szervezetek, a Fidesz-KDNP közös jelöltjének választásokhoz kapcsolódó programjáról tudósítást, illetve olyan üzenetet, amelynek képi megjelenése választási kampány idején ugyanazon jelölő szervezetekhez volt köthető. Ezért annak ellenére, hogy a megjelent cikkek és települési önkormányzati üzenet önállóan nem volt politikai hirdetésnek minősíthető, összességében a lapszám mégis alkalmas volt arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelölő szervezetek és jelöltek egyenlő esélyét a választói akarat kialakításában, formálásában.

Arról is említést kívánok tenni, hogy a Ladány TV műsorai sorozatban megsértik a hivatkozott alapelvet, hiszen csak és kizárólag a FIDESZ-KDNP jelöltjeinek megjelentetéséről, az általuk elért „eredmények” dicséretéről szólnak a riportok.

Ezeket azért tartom fontosnak közölni, mert bár lenne lehetőségünk az általam leírtak miatt kifogásokat benyújtani a Helyi Választási Bizottsághoz, de az Egyesület nem kívánja politikai síkra terelni a helyi önkormányzati polgármester- és képviselőválasztást, bármennyire is igyekeznek „mások” minket ebben a színezetben feltüntetni.

Egyesületünk csak józan polgári kontrollt kíván gyakorolni ebben a városban, amelynek jelenlegi helyzete ezt indokolttá teszi.      

Tisztelettel:

Dr Sáhy Erzsébet

PTKKKM levél.pdf (278569)