www.haon.hu/elmarasztalo-itelet-a-puspokladanyi-megbizasok-ugyeben/3524746

 

8 ügyben történt folytatólagos, társas elkövetés

 

Püspökladány vagyonának megcsonkítását 2008-ban a polgármester és az akkor már bizalmasa tervezte el, amihez előbb eltávolították a Gyógyfürdő vezetőjét, majd szerződést kötöttek a bűnsegédlet miatt most elítélt T-nével. Néhány hónap alatt a Polgármesteri Hivatal pályázatíróitól is megváltak.

Az Ügyészség megállapította: az önkormányzati képviselők és a hivatali munkatársak elől eltitkolva D.I-né gyakorlatilag ugyanarra a tevékenységre kötött a Kvittek Zrt-vel havi 168 000 Ft-os szerződést, mint pályázatfigyelésre a Kvittek 50 000 Ft-os szerződést az Önkormányzattal. A két szerződés díjazása között nagyságrendi különbség volt, a szakértői vélemény szerint: az Önkormányzattal kötött pályázatfigyelés díja is magas volt... D.I-né a munka teljesítését bemutatni nem tudta...

 

Néhai A. S., mint a Püspökladány Önkormányzat vagyonának kezelésével megbízott személy azzal, hogy kiállította a Kvittek Zrt. részére a teljesítésigazolásokat és utasítást adott a számlák kifizetésére, annak ellenére, hogy tudatában volt annak, hogy a benyújtott számlák mögött valós teljesítés nincsen,

folyamatosan és többszörösen megszegte a vagyonkezelési kötelezettségét, ezzel jelentős vagyoni kárt okozott Püspökladány önkormányzatának.

A bíróság által meghatározott 12,6 millió Ft vagyoni kár megtérítéséért a bűncselekményben közreműködő D.I-nének kell(ene) jogi eljárást kezdeményeznie. Ha nem teszi, ezzel ő is elköveti a közvagyon elleni bűncselekményt...

A 2006-2010 közötti Képviselő-testület 6 tagja ma is képviselő. Kiemelt felelősségük van ebben a méltatlan helyzetben.

Püspökladány városának lakói megszenvedik az erkölcsi mélységekbe hulló polgármester cselekedeteit.

 

Remélik és várják a megtisztulást.

 

Folytatás?

 

Ígérgetés - halogatás...

 

A közétkeztetést ellátó GESZ-nél a 2016. évi belső ellenőrzés súlyos törvénysértések sorozatát tárta fel. Ezek közül a legsúlyosabb: "Az Aht. 2015. 01.01-től hatályos változása értelmében a szabad kapacitás terhére végzett tevékenység fogalma megszűnt." 

Az intézményvezető állítása szerint 2016. november 18-án elkészítette az intézkedési tervet, de az konkrétan nem tartalmazta a legsúlyosabb problémák megszüntetését célzó intézkedéseit, csak az utolsó 18. pontban jelzi:

Tovább növeli a bajt, hogy ez az irat csak 2017.03.29-én iktatva érkezett a Polgármesteri Hivatalhoz!

A tervezett intézkedéseknek 2017.01.01-ig meg kellett volna történnie (egy kivételével).

 

A különös módon deklarált tervektől teljesen eltérve súlyosan törvénysértő cselekedetek történtek.

A GESZ-vezető 2017.01.23-án "Kapacitás-bérleti" szerződést kötött egy titokzatos vállalkozással.

2017.04.27.

Képviselői kérdés: Az elmúlt hetekben a kért dokumentumokat a GESZ-től nem kaptam meg, érdeklődésemre azt válaszolták: a GESZ vezetője nem tartózkodik a munkahelyén.

Polgármesteri válasz: Egy intézményvezetőnek nem az a feladata, hogy egész nap az intézményében üljön

 

2017.05.25-i Testületi ülésen kiderült: Az intézményvezető táppénzre ment, de még előbb levelet írt a Képviselő-testületnek:

A levelet - címzése ellenére - nem kapta meg minden képviselő. Már ez is nagyon súlyos hivatali mulasztás. A levél tartalma pedig befolyásolási kísérlet, mert korlátozott kézbesítéséig a szakvéleményt sem terjesztették a képviselők elé.

2017.04.10. hétfői képviselői kezdeményezésre 2017.04.13. csütörtökön kiadták a szakvélemény másolatát, de ezt nem kapta meg minden képviselő, csak azok, aki kikérték.
 

Az ellenzéki képviselők a GESZ-ügyben 2017.04.25-én tett sürgősségi beadványát - az SzMSz-re hivatkozva - a polgármester nem terjesztette a Képviselő-testület elé!



SzMSz 18. § (1) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha
a) az jogszabályban előírt, vagy a Képviselő-testület által megállapított határidő mulasztása miatt, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be,

Ha az önkormányzati érdeksérelem megítélése vitatott lehet, akkor az alaphelyzet:

14. § (2) A polgármester köteles napirendi pontnak javasolni a soron következő ülésen azt az előterjesztést, amelyet a képviselő-testületi tagok legalább egynegyede írásban javasol.

A polgármester az ellenzéki beadványt sem soron kívüli ülésre, sem a 2017.05.25-i soron következő Testületi ülésre nem terjesztette be!

A GESZ vezető - állítása szerint - 2017.05.08-án kapta kézhez a szakvéleményt, de a Testületi jegyzőkönyv bizonyítja: 2017.03.30-án ismerte a tartalmát!
Fellebezése (cáfolata) és új eljárás kérelme 15 nap helyett 43 nap után (4 hét késedelemmel) érkezett.

Közigazgatási Eljárási Törvény (Ket) 99. §
(1) A fellebbezést - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.

A - késedelmes - szakvélemény cáfolatra, vagy a bizottságelnököktől érkezett „felvetésekre“ hivatkozással a polgármester újabb menekülő utat biztosított a GESZ vezetőnek, aki még nem számolt el a szerződésbontáskor a vállalkozónál maradt összegekkel. Helyette táppénzre ment, újabb szerződéseket kötött, szakvélemény-cáfolatot fogalmazott.

 

A 4 hónapja halogatott törvénysértő ügy súlyosan sérti Püspökladány lakóinak érdekeit.

A polgármester befogadta az intézményvezető kérelmét, majd arra hivatkozva tovább halogatta a GESZ-ügy minden részletre kiterjedő kivizsgálását, ezért felmerülhet a bűncselekmények megvalósításának gyanúja.

 

Büntető Törvénykönyv: "az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja..."

BTK  321. § Bűnszervezetben részvétel

(1) Aki bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, illetve a bűnszervezet tevékenységét egyéb módon támogatja...

 

Így lett a vészjósló hallgatás után ígérgetés, az ígérgetésből halogatás, a halogatásból bűnpártolás, vagy még súlyosabb...

 

Napelem-park + 2 szó...

 

www.puspokladany.hu/kozadat/kepviselo_testulet/jegyzokonyvek/2017/2017_04_26.pdf

 

2017. április 26-án soron kívüli ülésen a Képviselő-testület nem szavazta meg az előterjesztést, így a Napelem-park megvalósítása elveszni látszott, hiszen az ülésen elhangzott: "... a mai napon jár le a beadási határidő."

 

Püspökladány Tanácsnoka: Kész tények elé vagyunk állítva.

Majd kritkikája után 5 perc technikai szünetet kért. Ez az esemény hiányzik a közzétett jegyzőkönyvből! A szünet után a Fidesz-frakció tagjai mindannyian tartózkodtak, így nem szavazták meg a polgármester előterjesztését.

2017. 05.12-én a délutáni órákban kapták meg a kisértetiesen hasonlító előterjesztést a képviselők arról, hogy 2017. 05.15-én soron kívül mégis dönteni szükséges a már "lejárt" határidejű napelem-park beruházás területbérléséről.

05.15-én az ülésteremben szóról szóra azonosnak tűnő másik előterjesztést is kaptak a képviselők. De volt a címében még két szó...

A három bizottsági elnök előterjesztése 05.12-én az áprilisban meg nem szavazott 17000 m2 területről szólt. A másik előterjesztés a 2026. hrsz. alatti ingatlan 15000 m2-es keleti részét jelölte, melyről 04.26-án azt állították: jogszabályok védik!

Az előterjesztés mellékleteként kapott helyszínrajzon ez a terület 2023. hrszámú, de az előterjesztés a 2026. hrsz keleti részeként nevezi.

Hogyan lesz a 2023-ból 2026?

Ha a 2023. hrsz. területet "jogszabályok védik", akkor hasznos lehet összevonni a 2026. hrszámmal, ami nem védett?

Hasznos lehet, de törvényes-e?

Miért van szükség ilyen gyors, ellenőrizhetetlen eljárásra?

 

A válasz a 2017.04.26-i jegyzőkönyvból kiolvasható. De szükséges hozzá az ok ismerete a látszólag logikus érdek mögött.

A beruházó cég Európai Uniós pályázati támogatásból építkezne. (Erőteljes versenyelőnyéből semmit nem adna át a 32000 m2-es területet bérbeadó Önkormányzatnak.)

A napelem-park 499 kW villamos áramot termelne évente, 20 millió Ft árbevétellel. A hirtelen duplázással 998 kW áramot

40 millió Ft-os árbevétellel.  25 éves üzemideje alatt közelítőleg 1000 millió Ft-ot (változatlan átvételi áron).

Az árbevételből Püspökladány 25 év alatt 23,75 millió Ft bérleti díjat kapna. (2,3 %) Iparűzési adóként: 15 millió Ft-ot (1,5%)

Ez az összeg évente 1,5 millió (havonta 120000) Ft lenne, de még ezt sem egyenletesen: az időszak elején 2,15 millió, de a 11. évtől már csak 0,225 millió (havonta 19000) Ft.

Azt azonban ma is tudjuk, hogy a néhány száz méterre szintén 32000 m2-es területen működő 200 főt foglalkoztató ipari üzem évente 2300 millió Ft árbevételt termel, tehát 25 év alatt 57500 millió Ft-ot, amelyből 200 család élhet és még 800 millió Ft iparűzési adót is fizet a városnak.

www.ladanyholnap.hu/munkahelyteremtes/

 

 

Btk. 376 §. Hűtlen kezelés

(1) "Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.

A vagyoni hátrány fogalmába a kár mellett az elmaradt haszon is beletartozik."

 

2017. 05. 15-én a 2. napirend tárgyalásakor

Kincses László képviselő: "Miért nem egészítjük ki az előterjesztést, illetve a szerződést azzal, hogy az Önkormányzat minden a területtel kapcsolatos karbantartási és minden őrzési tevékenységet maga kíván elvégezni?

Polgármester: "Azt gondolom, hogy maga az őrzés az abszolúte nem az Önkormányzatnak a feladata, azt hogy milyen módon, riasztó berendezéssel módon akarja cég megoldani, én azt gondolom ez nem releváns, nem miránk tartozik... amennyiben kérés érkezik, hogy valamilyen formában a város bekapcsolódjon, eddig is nyitottak voltunk, ezután is azok leszünk.."

A napelem-parkhoz nem kell állandó munkaerő. (Csak időszaki karbantartás) Az őrzéséhez és a terület gondozásához azonban szükséges.

Kincses László képviselő: "...itt más tipusú szerződésekben majd valakik még garanciákat szeretnének kapni valamire. Ki kérem magamnak! Vagy benne van az Önkormányzattal kötött szerződésben minden egyes kérés, óhaj, vonatkozzon az karbantartásra, őrzésre, bármire, vagy pedig ez kiszervezés. Ha kiszervezés, akkor meg kell nevezni, ki a haszonélvező..."

Mert így ez nem az önkormányzat, hanem egy "külső vállalkozó" haszna lehet...

Régi és új... közös vonás: Vészjósló hallgatás

 

2016. június 8-tól a Képviselő-testület határozatával elrendelt 4./2016 sz. belső ellenőrzési vizsgálat kezdődött el a Gazdasági Ellátó Szervezetnél. (GESZ)

A Belső ellenőrzési jelentés véglegesítését 2016. július 16. napjára tervezték, de csak 2016. 12. 07-én zárták le.

Mi történhetett a vizsgálat közben és utána 5 hónapig, ha az ellenőrök nem tudták, vagy nem akarták a jelentést lezárni?

Az ellenőrök súlyos törvénysértéseket, szabálytalanságokat és mulasztásokat találtak, ezért 18 pontban foglalták össze a sürgős intézkedéseket.

A mulasztásokat-törvénysértéseket hónapok óta ismerhette már a városvezetés, mégis húzták-halasztották a jelentés lezárását.

A 2016. decemberi ülésre előterjesztett 2017. évi belső ellenőrzési terv a GESZ-nél utóellenőrzést tartalmazott. (A városvezetés ismerte az ellenőrzési jelentést):

2. sz. ellenőrzés

Az ellenőrizendő szerv:      Püspökladány Város Gazdasági Ellátó Szervezete

Az ellenőrzés tárgya:         A főzőkonyhák élelmezési tevékenységének ellenőrzése

Az ellenőrzés célja: annak megállapítása, hogy a közétkeztetést biztosító intézmények működése hogyan szabályozott, a szabályozottság és a gyakorlati munkavégzés összhangja biztosított-e,

a hatályos jogszabályi előírásokban foglaltak betartásra kerültek-e,

annak megállapítása, hogy a főzőkonyhák 2016. évi ellenőrzése során feltárt hiányosságok felszámolása megtörtént-e

Az ellenőrzendő időszak:          2017. I. félév

Az ellenőrzés típusa:                  utóellenőrzés

Az ellenőrzés módszere:           dokumentumok és nyilvántartások tételes, illetve mintavételes vizsgálata

Az ellenőrzés ütemezése:           2017. IIII. negyedév, 30 szakértői munkanap igénybevételével

 

2016. 02. 15. jegyzőkönyvben:

DOMBI IMRÉNÉ polgármester

„A belső ellenőrzés jegyzői kompetencia, de a képviselő-testület hagyja jóvá. Soron kívüli ellenőrzést lehet kezdeményezni, illetve az elmúlt időszakban a belső ellenőrzés is tett arra javaslatot különböző tételek újra ellenőrzésére.”

 

KINCSES LÁSZLÓ képviselő

„Az öt ellenőrzésből kettő utóellenőrzés jellegű, ezért azt lehet mondani, az első félév lezárultával, talán augusztusra, lesz olyan jegyzőkönyv, amelyből meggyőződhetünk arról, hogy pl. a főzőkonyháknál megtörtént-e mindaz a változtatás, ami a korábbi belső ellenőrzés feltárt. Ezek utóellenőrzése megnyugtató-e?... az önkormányzat vezetőjének kötelessége az ellenőrzés, de úgy látszik, ez nem annyira központi probléma, hogy egy belső ellenőrzési megállapítás utóellenőrzése után fél évvel még nem történtek meg a dolgok. Ez így nem jó.

 

KESERŰ LÁSZLÓ jegyző

Azért hoztuk vissza ezeket az intézményeket a 2017. évi belső ellenőrzési tervbe, mert ezek az ellenőrzések a zárszámadáshoz kötődően a képviselő-testület elé kerülnek. A képviselő-testület az összegző jelentéseket megismeri, tudjuk azt, hogy voltak problémák, voltak ezzel összefüggésben észrevételek. Nyilván tudjuk azt is, folyamatosan történik ezeknek a problémáknak a rendezése, javítása, ha kell utóellenőrzés bevonásával, de mivel olyan jellegű észrevételek merültek fel, szeretnénk egy újabb, hiteles ellenőrzési jelentést kapni, kérni, ami majd ismételten visszakerül a képviselő-testület elé, hogy ne legyen arról szó, a képviselő-testület nem kapott tájékoztatást arról, az ellenőrzések által feltárt problémák hogyan rendeződtek. Indokoltnak tartottuk, hogy ezek az intézmények újabb ellenőrzés alá essenek. Az ellenőrzési jelentéseket a képviselő-testület meg fogja kapni.

 

A képviselő-testület úgy hozott határozatot, hogy az ellenőrzés időpontjára egy teljes év haladékot biztosított az elterjesztő, pedig az ellenőrök azonnali intézkedéseket kezdeményeztek, de ezt nem tudhatták a képviselők!

 

A városvezető a jegyzőre hárította az intézkedést, míg a jegyző többes számban és burkoltan ismerte el, hogy „tudjuk azt, hogy voltak problémák ”               „olyan jellegű észrevételek merültek fel, szeretnénk egy újabb, hiteles ellenőrzési jelentést kérni” 

 

A 4/2016. belső ellenőri jelentést azóta sem tárták a képviselő-testület elé! A - decemberben még - leplezett mondatok mögötti valóság sokkoló részleteit  2017. 02. 23-án ismerhették meg a képviselők.

Pusztainé Nádházi Ibolya intézményvezető:

„Vállalkozási tevékenységet gyakorlatilag a 2016. évi belső ellenőrzési vizsgálat tette szóvá, hogy az a mértékű tevékenység, amit intézményünk külső étkeztetési tevékenységként végez, már eléri azt a tevékenységet, ami igazából vállalkozási tevékenységnek minősül, tehát erre vonatkozólag mindenféleképpen intézkedéseket kellene tenni. Javaslata volt egyébként a belső ellenőrzésnek is, illetve hát jogásszal egyeztettem azügyben, hogy van egy olyan szabad kapacitás ezek szerint az intézménynél, ami bérbe adható, kiadható ugyanúgy, mint bármelyik másik olyan kapacitás, amit eddig is kiadtunk. Erre vonatkozóan tárgyalásokat kezdeményeztem. Jelentkezők közül választottam egy olyan vállalkozást, amely szerződés-kötéssel ezt a tevékenységet a továbbiakban el fogja látni. Az Önkormányzatnak a vagyonkezelési szerződése alapján a GESZ igazgatójaként ezzel a hatáskörömmel éltem… …A feltételezése az képviselő úrnak, hogy bűncselekmény történt, először is: kikérem magamnak az intézményem és az összes dolgozómnak a nevében.”

 

Keserű László jegyző: „Ne várja most az álláspontomat bűncselekmény és egyéb felvetésekben, nincs ilyen állapot. Én most szembesültem nagyon sok dologgal ebben az ügyben. A vagyonrendeletünk 20.§ (1) bek. azt mondja ki, hogy intézményvezető önálló hatáskörben dönthet  a szabad kapacitás bérbe, használatba, hasznosításba adásáról, nem kell hozzá képviselő-testületi felhatalmazás.”

 

A Testületi ülés után váratlanul önleleplező események történtek. A részleteket egy hetekkel később elrendelt szakvélemény világítja meg, és más fontos iratok is bizonyítják, hogy bűncselekmény történt az intézményben.

A 2017. 03. 29-én érkezett szakvéleményt sem 03.30-án, sem 04. 27-én nem terjesztették elő a Képviselő-testületi ülésen, és nem is juttatták el a képviselőknek. Ellenzéki képviselők sürgősségi előterjesztéssel próbálták napirendre tűzni a város lakóit érintő súlyos ügyet.

A városvezető nem vetette napirendre az alábbi indoklással: „A képviselő-testület meg fogja ismerni a szakértői anyagot. De még vannak egyeztetések, ami alapján az előterjesztést a képviselő-testület elé tudjuk hozni… „                                        

 

Újabb két hét telt el, de az ígéret nem teljesül…

 

Miért késlekedett a városvezető 02.23-tól 03.17-ig a bérleti szerződés szakértői véleményeztetésével?

Miért 2017. március 1-jén hozta az Önkormányzat a GESZ vezető tudomására, hogy az épület felújítás egy energetikai pályázat része volt?

Tudta-e korábban a GESZ-vezető, mert 2017.02.28-án erre hivatkozva bontott szerződést?

Miért nem ismerhető az Önkormányzat jogi képviselőjének álláspontja?

Ha kifizették a szakértői véleményt, egyet is értenek a benne foglaltakkal?

Ha a városvezető már 6 hete ismeri a szakértői véleményt, miért folytat bűnpártolást?

Kivek-kikkel és miről kell még "egyeztetni"?

Miért nem teljesíti a polgármester állampolgári kötelességét?

 

 

 

Folytatás következik…

 

 

2016. 08. 30.

 

Tanúvallomások ismertetésével folytatódott Arnóth Sándor folytatólagosan elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének tárgyalása.

A 2006-2010 között önkormányzati képviselőként, bizottság elnökökként, alpolgármesterekként feladatot vállaló és felelősséget viselő tanúk vallomásai újabb kérdéseket vetnek fel. Különös tekintettel a törvényekben, rendeletekben foglalt kötelezettségekre:

A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság figyelemmel kíséri, ellenőrzi
a) az önkormányzat és intézményei gazdálkodását,
b) az önkormányzati vagyon hasznosítását.


Az Önkormányzat Pénzügyi Bizottságának 2006-2007-2008. évben készült jegyzőkönyvei nem találhatók meg a város honlapján!

www.puspokladany.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=169&Itemid=195

2016. június 3.

Pályázatokat figyelt a polgármester

A vádbeli időszakban önkormányzati képviselő volt Dombi Imréné.

Berettyóújfalu. Nem maradt fenn, de legalábbis eddig nem került elő írásos nyom arról, hogy milyen munkát végzett Dombi Imréné (Fidesz–KDNP), Püspökladány jelenlegi polgármestere annak az uniós pályázatokat gondozó vállalkozásnak, amellyel szerződésben állt az önkormányzat – derült ki a csütörtöki tárgyaláson, amelyen tanúként hallgatták meg a városvezetőt. E cég egykori vezetőjét, T. Jánosnét bűnsegédként elkövetett hűtlen kezeléssel vádolják, s azzal, hogy a néhai polgármester, Arnóth Sándor által elkövetett bűncselekményekhez nyújtott segítséget, aki közel 14 millió forint vagyoni kárt okozott a ladányi önkormányzatnak. Dombiné szerepe azért érdekes, mert a T.-né által vezetett társaság 2008 novemberétől megbízásos szerződéssel foglalkoztatta őt, elmondása szerint a pályázatokat figyelte, erre Arnóth kérte fel. Azokról legfeljebb kétoldalas feljegyzéseket készített, amiket neki adott át. Az iratokat nem iktatták, és elmondása szerint nem tudja, hol vannak. Az ugyanakkor nem derült ki a tárgyaláson, hogy Dombiné véleménye szerint erkölcsileg helyesen járt-e el, amikor leszerződött a céggel.

A tanúként meghallgatott Dombi Imréné öt hónapon át dolgozott szerződéses  megbízatással  a cégnek

 

A vád szerint közel 14 millió forint kár érte az önkormányzatot, Arnóth további 7 millióról is állított ki számlát.

Berettyóújfalu. „Azért a K. Zrt.-vel kötöttem szerződést, mert a pályázataink nagy részét ez a cég írta” – így felelt Dombi Imréné jelenlegi püspökladányi polgármester (Fidesz-KDNP) tanúként a nyomozati szakban tett vallomásában arra a kérdésre, hogyan került képbe nála a vállalkozás, különösen akkor, amikor már kiderült, a helyi gyógyfürdő harmadik fejlesztési üteménél nem jártak el körültekintően. Ez az a társaság, amellyel 2008 márciusában uniós pályázatok figyelésére, lebonyolítására és tanácsadásra szerződött az akkor a néhai Arnóth Sándor (Fidesz-KDNP) által vezetett püspökladányi önkormányzat. A gyógyfürdő továbbfejlesztésére irányuló tanulmány „apró” szépséghibája, hogy az szinte teljes egészében megegyezik két hivatali dolgozó előzetes hatástanulmányával, egy-egy szót cseréltek ki, már ahol. Még a helyesírási hibák is ugyanazok benne.

Átbeszélték a meglátásokat

Dombiné, aki a vádbeli időszakban önkormányzati képviselő volt, azt mondta, egy adott időpontban kellett Budapestre utaznia, ott dolgozták ki a szerződését. Feladata az önkormányzat által tervezett beruházások pályázatokkal összhangba hozása lett – derült ki a felolvasott vallomásából. Ott is azt mondta, hogy a meglátásait átbeszélte Arnóthtal, a pénzt a K. Zrt.-től kapta. Arra a felvetésre, hogy az általa említettek nem tartoztak a munkakörébe, s arra, hogy

 

nem vetődött-e fel összeférhetetlenség, azt mondta, erre nem tud válaszolni.

 

Arra pedig, hogy hasonló szerződés jött létre az önkormányzat és a cég között, úgy fogalmazott, arról nem tudott. Az általa elmondottakat a csütörtöki, Berettyóújfalui Járásbíróságon tartott tárgyaláson is fenntartotta, a szerződése ismertetésekor pedig kiderült:

 

168 ezer forintot kapott havonta.

 

Ketten írtak alá

A bíróság nemcsak azt igyekezett tisztázni, hogy milyen tevékenységet végzett a társaság, hanem azt is, ki ellenőrizte a teljesítéseket. A vád szerint ugyanis Arnóth Sándor annak ellenére állított ki teljesítési igazolásokat és jegyzőkönyveket, és úgy adott utasítást a számlák kiegyenlítésére, hogy tudta, nincs mögöttük valós teljesítés. Polgármesterként  a vád szerint megszegte vagyonkezelési kötelezettségét.

Keserű László jegyző arról beszélt,

 

szokás lett a hivatalban, hogy Arnóth olyan papírokat írt alá, amiket ő előtte ellenjegyzett.

 

Azt mondta, képtelenség minden üggyel teljes mértékben képben lenni, ám mielőtt hozzá kerültek az iratok, szakmai kontrollon estek át, megbízott a hivatal munkatársaiban.

Egy másik, a vádbeli időszakban pénzügyi vezetőként dolgozó tanú elmondásából az rajzolódott ki, hogy egyfajta utolsó kontrollt is jelentett az ő személyes alapossága, ugyanis három számlát visszaküldött a zrt.-nek, miután a munkatársaival egyeztetve úgy ítélte meg, nincs valós teljesítés azok mögött. Hangsúlyozta: egyszer sem kapott Arnóthtól olyan utasítást, hogy annak ellenére fizessen ki számlát, hogy nincs mögötte teljesítés. A vádlott cégvezető erre azt mondta, a számlákat egy külső fél küldte ki, még idő előtt

 

2016. június 2.

 

6 hét - egészségügyi okból - halasztás után folytatódik a bírósági tárgyalás.

A csütörtöki tárgyaláson 13 órától szembesíthetik a vádlottat a jelenlegi polgármesterrel.

Nyilvánosságra kerülhetnek a nyomozati jegyzőkönyvekben tett vallomások.

2016.május 21.

 

Hajdú-Bihari Napló cikke:

2016. április 20.

 

A kitűzött tárgyalás elhalasztásáról értesültek a tanúk,

mert a vádlott (nem először) orvosi igazolást nyújtott be.

 

A kérdés kötelező:

Cui prodest? 

Kinek állt érdekében a halasztás?

 

2016. április 19.

Korrupció 2009 és 2015 között

 

Korrupció, az ha valaki pénzért vagy más juttatásért vagy juttatásra való kilátásért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat.  Magyarország az uniós rangsorban hátul kullog, csupán Románia és Bulgária van mögöttünk. A kormányzati állásponttal szemben a társadalom súlyosnak ítéli Magyarország korrupciós helyzetét.

A korrupció típusai a közbeszerzésekben

- Nyomásgyakorlás egy ajánlattevő sikeréért

- Vesztegetés egy ajánlattevő helyzetbe hozásáért, a magas ár elfogadásáért

- Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése

- Hamis célt rögzítő ajánlatkérés

- Az ajánlattévők körének korlátozása

- Színlelt, a nyertest előre eldöntő kiírás

- Ajánlattevő exkluzív informálása, vagy indokolatlan kizárása

- Hamisan indokolt eredménytelenség

- Ajánlat részrehajló értékelése

- Kiírástól eltérő ajánlat elfogadása

- Szerződés indokolatlan módosítása

- Szerződéstől eltérő teljesítés elfogadása

- Indokolatlan pótmunka

- Jogorvoslati kérelem benyújtásától elállás

- Egy személy több cége ad ajánlatot ugyanarra

- Előzetes kartell-megállapodás

A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) tanulmányában kimutatta, hogy 2009 és 2015 között az uniós támogatások közbeszerzéseinek 31 százalékánál nem volt verseny! Széles körben bizonyított, hogy rendszerszintűvé és több esetben legalizálttá is vált a korrupció.

Az elemzés során négy, a médiában gyakran szereplő és kormány közeli jelzővel illetett szereplő - Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Tiborcz István és Simicska Lajos - érdekeltségeibe tartozó 66 cég megjelenését is megvizsgálták a közbeszerzési eljárások nyertesei között. Az MGTS cégek részesedése 2009-2013 között gyorsuló ütemben nőtt, 2013-ban ez az arány már elérte a közbeszerzéseken keresztül elköltött összeg 11 százalékát.

A tanulmány bemutatta, hogy mit jelent az, ha valaki elveszti a miniszterelnök barátságát. Simicska cégei 2013-ban 73, 2014-ben pedig 65 közbeszerzést nyertek el,  az elmúlt évben már csak 8 darabot, ezzel párhuzamosan viszont a másik három vállalkozó (Mészáros, Grancsi, Tiborcz) nyertes projektjeinek száma ugrásszerűen megnőtt.

Az elmúlt 3 évben az MGTS cégeknek legfontosabb infrastruktúra fejlesztő beruházásokat kiíró NIF Zrt. 225 hirdetményben 765 milliárd forintot, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. 156 hirdetményben 150 milliárdot, az MNV pedig 41 hirdetményben 91 milliárdot költött el. A vizsgált nagy közbeszerzők 1000 milliárd Ft értékű ajánlati felhívásainak több mint 90 százaléka gyanús.

Újabb tárgyalási nap a Bíróságon

Mindent el kellett küldeniük

Berettyóújfalu. A nyomozati szakban és csütörtökön a bíróságon is terhelően nyilatkozott T. Jánosnéra Püspökladány önkormányzatának egyik volt dolgozója. Ő és korábbi közvetlen munkatársa foglalkozott pályázatírással és -menedzseléssel azt megelőzően, hogy az önkormányzat szerződést kötött az uniós projektek lebonyolítását végző K. Zrt.-vel, aminek ügyvezetője T. Jánosné volt. Azt mondta, a cég projektmenedzseri munkát nem végzett, és az idő előrehaladtával úgy ítélte meg, hogy az ügyvezető szakmailag sem alkalmas erre. T.-né védőjének kérdésére úgy pontosított, ha végzett is munkát, azt csak sokszori noszogatásra.

Az egyik pályázatíró hangsúlyozta: az irodavezetőtől azt a feladatot kapták, hogy minden adatot küldjenek el a K. Zrt-nek. Ezt megtették, a K. Zrt. mégis folyamatosan kért tőlük adatokat. Ezért e-mail mellett faxon, postán, sőt hivatali autóval küldték a cégnek az iratokat Budapestre; volt, hogy a megadott címen a sofőr nem találta a címzettet. T.-né egyik védője nekiszegezte a kérdést: ő tett feljelentést az ügyben? A pályázatíró erre nemmel felelt.

T.-né gyanúsítotti kihallgatásáról készült, és a novemberi tárgyaláson ismertetett jegyzőkönyv szerint azt mondta, Dombi Imréné (Fidesz), a város jelenlegi polgármestere (akkor képviselő) rendszeresen állított ki számlát a K. Zrt.-nek – erről a Népszabadság tudósított. Őt Arnóth Sándor ajánlására foglalkoztatta a cég – írták. A másik, tanúként meghallgatott pályázatíró vallomásában azt mondta, nem tud arról, hogy Dombiné és a zrt. között volt bármiféle kapcsolat. Az áprilisi tárgyalásra Dombinét (és a jegyzőt) tanúként idézik, alighanem erről is kérdezik majd. HBN–SZZSL

Hűtlen kezelés

Előzetes tanulmányok elkészítéséről, projektmenedzselésről, tanácsadásról szóltak a megbízások.

Berettyóújfalu. Több alkalommal is úgy fizetett ki számlákat az Arnóth Sándor (Fidesz) polgármester vezette püspökladányi önkormányzat 2008-ban egy T. Jánosné dr. által irányított, uniós projektek lebonyolításával foglalkozó cégnek (K. Zrt.), hogy a benyújtott számlák mögött tényleges munkavégzés nem volt, hiányzott a dokumentáció, teljesítés nem állapítható meg – ezeket fogalmazta meg egy igazságügyi könyvszakértő, aki az önkormányzat és a cég közötti szerződéseket vizsgálta. Véleményét a hűtlen kezeléssel vádolt, egy időben a vidékfejlesztési minisztérium alá tartozó zöldhatóságot is irányító T.-né ellen zajló keddi tárgyaláson olvasta fel dr. Burai Judit Cintia bíró. A vádlott védői előrevetítették: ők is kezdeményezik majd szakértő bevonását.

Csak szavakat cseréltek ki

A vádirat alapján alighanem Arnóth is a vádlottak padján ülne az üggyel összefüggésben, ha 2011-ben nem veszíti életét egy autóbalesetben, ugyanis az ügyészség szerint T.-né az általa elkövetett bűncselekményhez nyújtott segítséget. A szóban forgó cég készített tanulmányt a helyi gyógyfürdő továbbfejlesztésére. „Apró” szépséghiba, hogy az szinte teljes egészében megegyezik két polgármesteri hivatali dolgozó előzetes hatástanulmányával, egy-egy szót cseréltek ki, már ahol. Még a helyesírási hibák is ugyanazok benne.

Mint a tárgyaláson elhangzott, a két pályázatíró még Arnóth elődje, dr. Molnár László (MSZP) polgármestersége alatt álltak munkába (őket egyébként idő hiányában nem hallgatták most meg). A 2006-ban indult ciklus közepére viszont kitelt az idejük a hivatalban. A város élére került Arnóth Sándor nem bízott bennük – mondta vallomásában a jelenlegi városfejlesztési irodavezető –, a polgármester a fiaskók miatt többször elégedetlenkedett: múzeumfelújításra és orvosi rendelő építésére is sikertelenül pályáztak. Így kerülhetett képbe a cég és T.-né.

Róla egy másik tanú, aki alkalmazottként felvette őt a K. Zrt-hez, azt mondta, később átvette az ügyvezetést, még résztulajdonos is lett. A tanú szerint jó kapcsolatait használta; indokolatlan költései voltak, „családi vállalkozásként kezelte a céget”, akörül az érdekkörébe tartozó társaságok jelentek meg alvállalkozóként. T.-né azzal védekezett, hogy egyeztetett a tulajdonossal, aki mindent jóvá hagyott. Munkájával szemben 2008 decemberében merültek fel kifogások, következő év áprilisában vonták vissza a megbízatását. A vád szerint bűnsegédként összesen 13 millió forintos veszteséget okozhatott Püspökladánynak, és további számlákat nyújtott be összesen 7 millió forintról, el nem végzett projektmenedzseri, tanácsadói tevékenységért, ezeket viszont már nem egyenlítette ki az önkormányzat.       HBN–SZZSL