Miért nem épül az M4 autópálya? - A 4. főút kálváriája

 

Csalódott állampolgárok, reményvesztett emberek rendszeresen teszik fel a címbéli kérdést, de válasz nem érkezik, csak hitegetés-ígérgetés, újabban már az sem.

 

Megszólal a szemtanú

 

Egyesületünk rendszeresen közli honlapján az M4 autópályával kapcsolatos fejleményeket. Nemrég jelzést kaptunk, amelynek küldője, - aki a 2005-2010. időszakban a beruházó állami vállalattal és a minisztériummal is kapcsolatban állt - a fejlesztési döntések meghozatalával kapcsolatos néhány tapasztalatát - egy személyes találkozón - részletezte. (Sárga alapon keretezésben)

Az értékes és elgondolkodtató információk segítenek megvilágítani az elhúzódó M4 autópálya-beruházás több lényeges fordulatának hátterét. Fontos összefüggések körvonalazódnak, a 2010 utáni koncepció-(vissza)váltásról is…

internet.kozut.hu/Lapok/forgalomszamlalas.aspx

 

A részletes adatgyűjtés és elemzés megdöbbentő és cselekvést sürgető eredményt hozott:

A 4. főút Magyarország legforgalmasabb (10623 gépjármű/nap, 13149 járműegység/nap) legveszélyesebb és leghosszabb (341,8 km) főútvonala. Kapacitásterheltsége forgalmi sávonként magasabb, mint az M6, M60, M85, M86, M30, M35 és M43 autópályáké.

Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért…

2000-től a minisztérium költségtakarékosságra hivatkozva elrendelte, hogy a forgalomszámlálásokat minden számláló állomáson a 20% éves lefedettségi arány megtartásával 5 éves ciklusban (gördülő számlálás) kell végezni. Az intézkedés befolyásolta az Éves Átlagos Napi Forgalom (ÉÁNF) kiszámítását: mert az egy évben mért adatokat utána 4 évig felszorozták. Növekedett a pontatlanság, a hiteltelenség és nem zárható ki a szándékos torzítás lehetősége sem, amely után a „tévedés” 5 évig a rendszerben maradhat, jelenleg is.

Az aktuális forgalmi állapot gyors értelmezéséhez nyújtott „vizuális segítséget" az említett KTI forgalomterhelési térkép, amelyen a veszélyeztetett útszakaszokat bordó, barna színnel jelölték évről-évre. Sárgával a 33, 35, 42. utakat, de a 4. út 20 km-es szakaszát is. A 35-47. út (M35) szakaszok bordó színezése elterelte, a 4. főútszakasz sárga színezése „elaltatta” a döntéshozók és/vagy a közvélemény figyelmét.

 

        Anomália a 4. főúton Karcag és Püspökladány között: 171+641 km 3428. mérőhely

Hiteles-e az adatsor, ha előbb lecsökken, majd 6 év múlva megnövekszik a 4. főút forgalma?

1999-ben a 4. főúton Karcag felé 6739 db gépjármű közlekedett, Kaba felé 4320 db és a 42. főúton Püspökladány Erdő utcánál 2531 db. A 2000-ben bevezetett „költségtakarékossági” intézkedéssel egyidőben hirtelen eltűnt a nyilvántartásból Karcag felé 2167 db gépjármű, ugyanakkor Kaba felé 999 db-os, Püspökladányban 264 db-os növekedést mutattak ki

Törvényszerűen 7500 - 8000 db gépjármű haladását kellett volna jelezni Karcag irányban is. Látható, hogy Karcag felé kevesebb (4572) gépjárművet jeleztek, mint Kaba felé (5319).

Ezeket a hibás adatokat tüntették fel 2000-től 2006-ig, - mert már nem számlálták, csak „felszorozták” - és ezekből készültek minden évben a félrevezető forgalomtérképek is.

Kevesebb jármű szerepel Karcag felé még 2005-ben is, de a valóságban nem 5368, hanem már 8000-9000 gépjármű, benne 2000 teherkocsi közlekedett. (Kisújszállásnál: 8324/2182)

2007. júniusban a Minisztérium forgalomszámlálást is elrendelt, bebizonyosodott, hogy a 4. főúton Püspökladánytól - Albertirsáig autópálya nagyságrendű forgalom halad, amelynek legfontosabb oka, hogy 2007-től - Románia és Bulgária EU-s csatlakozásával - drámai módon növekedett meg a 4-42. főutak forgalma.

                                      Püspökladány          Szolnok              Cegléd               Albertirsa

Összes jármű                        13947                24660                15026                   15119                    

ebből 3,5 t feletti tgk.        3924                  4911                4037                    3763

Járműegység                        20027                 32550                21356                   20973

A Nagyvárad - Kolozsvár irány (42. főút) nagy terheltségű tranzitútvonal lett!

 

Többek között a forgalomszámlálás bizonyítékai is hatottak. Megszületett a T/2838/77. számú egységes javaslat a 2003./CXXVIII. Tv. módosításáról és 2007. 06.18-án az Országgyűlés megszavazta:

mkogy.jogtar.hu/?page=show&docid=a0700068.TV

 

 

Folytatás hamarosan...

M4-est Biharnak?

 

Megjelent a Kormány 1505/2016. (IX. 21.) számú határozata a rövid- és középtávú közútfejlesztésekhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokról, amelyekre az Európai Uniótól 1100 milliárd Forintot, hazai forrásból 1400 milliárd Forintot fordít 2022-ig.

 

A Hajdú-Bihar megyét érintő autópályafejlesztések ütemezése: (kivonatban összefoglalva)

A Debrecen határában már dübörgő munkagépek egy 5,4 km-es M35 autópályaszakaszhoz kezdtek hozzá, valamint a 47. főúthoz vezető 481. számú (5 km-es déli) elkerülő földmunkáihoz. Ez a rövidke szakasz majdnem 2 évig készül, a 2018-as tavaszra tervezik átadni. (Az ütemezésnek kampányszaga van, a parlamenti választásra Debrecen "felszabadul" a kamionforgalomtól.)

Berettyóújfaluig nem fog elvezetni az M35 autópálya, hanem kb. 5 km-re északra épülő csomópontnál kezdődő M4 szakasszal becsatlakozik a 47. főútba. Az ütemezés szerint a nyúlfarknyi 3 km-es M4 szakasz építése 2 évig tart!!

Az M4 autópálya megépítése az országhatárig a tervek szerint még idén elkezdődik, de 2019. őszig, mintegy 3 évig tart.

A román oldalon tett ígéretek megvalósítását figyelemmel kell kísérni, hiszen értelmetlen az M4-et a "semmihez csatlakoztatni" az országhatárnál.

 

A Szolnok megközelítése fejezet is a meglepetések és kockázatok tárháza.

Milyen óriási műszaki kapacitást lehet mozgósítani ahhoz, hogy ugyanazon időszakban (2017-2019) egyszerre épüljön meg 130 km autópálya? (Mert más térségekben még több, mint 200 km kivitelezése is ugyanakkor történne) Ha az M35 25 km-es szakaszát és az M4 29 km-es szakaszát 3 évig építik, akkor hogyan lehetséges a 77 km-es M0-Cegléd, Abony-Törökszentmiklós szakaszt is azonos határidőre megépíteni? (Nem Kínában alkalmazott szupertechnológiával...)

Elgondolkodtató kapacitásproblémákat sejtet, hogy a mindössze 11 km-es Abony elkerülő csak 2 év késéssel épülhet, a +1 sáv kivitelezése mégis 24 hónapig tart.

Az M4 Tisza-híd szakasznál 2 év veszett el az építés leállításával, folytatása 2017. tavaszán lehetséges. Ha a tervek szerint elkészül 2019. őszre, akkor 6 teljes év múlik el az első kapavágás óta. (Szomorú rekord.)

Mindennél szomorúbb és elkeserítőbb, hogy a Kormány egyetlen fillért sem biztosít a Nagykunság és a Sárrét elérhetősége érdekében. Az M4 autópálya Törökszentmiklós-Püspökladány-Berettyóújfalu szakaszaira nem határoztak meg pénzforrást.

Ugyanakkor megépítik a komáromi, a kalocsai és a Bp. Galvani úti Duna hidakat,

a 120 km-es M44-et Békéscsabáig,

a 70 km-es M85-öt Sopronig

a 60 km-es M30-at a szlovák határig (További részletek a Magyar Közlönyben.)

www.magyarkozlony.hu/hivatalos-lapok/527640c1fbf198b5debbcb9de61deaead97559b2/dokumentumok/53d924ba8097c73f9a5fbc8e227425901586c6b7/letoltes

 

Elszabotált Püspökladány-Kelet elkerülő út

2012-ben döntött a Kormány: az M4 autópálya megvalósulása miatt "okafogyottá válik" Püspökladánynál elkerülő út építése.

Az elmélet indokolatlan, hiszen példák sora mutatja, hogy országos főutakat hogyan kötnek össze autópályákkal, sőt Kormányhatározat adott lehetőséget az M85-85. út (Csorna-Nyugat) elkerülő, vagy az M44-47-4432. út (Békéscsaba-Nyugat) elkerülő megépítésére.

De az 1505. Kormányhatározat egyéterművé tette azt, hogy 2022-ig nem épül az M4 autópálya Püspökladány térségében. Ezért a 2012-es döntés felülvizsgálata szükséges lenne, mert csak a 42. főúton naponta 1500-1600 kamion dübörög keresztül Püspökladány belterületén!

 

Folytatása következik...

 

Az M35  folytatása - időhúzás Derecske határában

 

Különösen figyelemre méltó a 2016-ig megépítésre ütemezett, de mégis elhalasztott  M35-M4 szakasz története Debrecen-Berettyóújfalu-Országhatár között. A 120 milliárd Ft-os fejlesztés csúszásának hátterébe tanulságos tudósításokból lehet belelátni.

Több év mozdulatlanság után 2011-ben a derecskei földtulajdonosok bíróságon támadták meg az M35 Derecske-nyugat nyomvonalat.

www.derecske.hu/index.php?menu=hirek&hirek=cikkek&cikk=2359

Ezután a Minisztérium több nyomvonalváltozatot vizsgáltatott meg, hogy végül mégis Derecske nyugati oldalán engedélyezzék az M35 nyomvonalát.

A térképről láthatóan a Debrecen déli elkerülő és a Repülőtér volt a fix pont. (Kivétel a B1 barna változat Ebes alatt)

Az A1 zöld nyomvonal Kaba felé folytatása hasznosabb lett volna az M4 autópályát Hajdúszováttól - Budapestig!!! Megvalósításával a 4. főút tehermentesíthető lett volna Hajdúszoboszló - Ebes - Debrecen között és nem kellene ott is négysávosítást tervezni. Az A/1 és A/2 (lila) nyomvonal Y alakú (elágazó) csomóponttal csatlakozhatott volna az M4 Kaba - Püspökladány irányhoz. Ezért szakmai átgondolatlanság B/2 nyomvonal csatlakozása Földesnél, mert gazdaságtalan többlet kilométereket jelentett volna minden irányba! A Derecske-kelet változatokat a környezetvédelem vétózta meg.

www.derecske.hu/index.php?menu=hirek&hirek=cikkek&cikk=3692

 

Az elvesztegetett évek következményeként az M35 finanszírozása átkerült a 2014-2020 ciklusba. Több beígért fejlesztés közül például a Törökszentmiklós - Püspökladány M4 szakasz megépítésétől vonták el az Uniós pénzforrást, szegénységben hagyva, reménytelenségre vagy elvándorlásra kárhoztatva a Nagykunság és a Sárrét lakosságát. Trianon - a megosztás, a szétszakítás politikája - a határokon belül és 100 évvel később is pusztít!

Az M4 autópálya Berettyóújfalu - Országhatár szakaszának nyomvonala is aggályokat vet fel.

A teljes útvonal elkészülésénék távlatában is elgondolkodtató a határmetszéspont, amelynél az M4 Nagykerekitől északra csatlakozna a még nem létező A3 Észak-Erdélyi Autópályához. Az első csomópont 15 km-re lesz északra Nagyváradtól, emiatt a Nagyváradról és dél felől Magyarországra (és vissza) irányuló forgalom továbbra is a rövidebb Ártánd 42. utat választja, mert az M35-M3-M31 útvonalon 80-85 km-rel hosszabb az út Nyugat-Európa felé.

Mégis erről döntött a kormányzat: Az M4 határszakasza csak egy újabb, nagyon csekély forgalmú szellem-autópálya lesz! A Kolozsvárig hiányzó 160 km elkészülése után is tartósan megmarad a 42. út terheltsége.

 

Folytatása következik...

A 4. számú főközlekedési út sorsa: a kimondatlan belső Trianon

 

                          2010-2016 közötti események: Vágyak - tervek - illúziók

2010-ben a "kétharmados" választás utáni hosszú hírzárlat alatt radikális vezetőcserék és átszervezések történtek.

Az új koncepció az 1222/2011.(VI.29.) Kormányrendeletbe foglalt hosszú távú fejlesztési program, amelyben

458 km gyorsforgalmi út megépítéséhez a Uniós Közlekedési Operatív Programból és hazai forrásból 900 milliárd Ft-ot rendeltek.

Az M4 autópálya ütemezésének konkrét adatai: 2016-ig 121 km megépítését foglalták a rendeletbe.

A folytatás szándéka azonban aggodalomra adott okot: 2020-ig csupán 26 km, majd 2024-ig a hiányzó 66 km.

A tényadatok drámai elmaradásról tanúskodnak.

Az időszakban 5200 milliárd Euro fejlesztési forrás érkezett Magyarországra, de ebből csupán 300 milliárd Ft-ból épült gyorsforgalmi út!

Az M4 szakaszai közül csak a 29 km-es Abony - Tisza-híd -Törökszentmiklós kezdődött el, amelyet 2015. márciusban máig tisztázatlan okok miatt leállított a kormány. 10 projekthez hozzá sem kezdtek. Érdemi építkezés csak az M43 befejezése és az M85-M86 Győr-Szombathely összekötése érdekében történt. A 2011-2016 időszakra ütemezett forrásokból mintegy 600 milliárd Ft-ot nem a gyorsforgalmi utak megépítésére fordítottak.

A grafikon bemutatja, hogy 2011-2015 között a hazai GDP 4 %-át meghaladó Uniós támogatás érkezett, nélküle minden évben - jelenleg is - negatív tartományban maradt a nemzeti össztermék, az AUDI és a Mercedes gyárak termelésével együtt is.

Folytatása következik...

Autópálya hálózatfejlesztés 1990-2015

 

Magyarországon 361 km autópálya volt 1990-ben, a rendszerváltáskor.

Az Antall-kormány                         37 km,

a Horn-kormány                          135 km,

az I. Orbán-kormány                    105 km,

a Medgyessy-Gyurcsány-kormány   329 km,

a Gyurcsány-Bajnai - kormány        323 km,

a II. Orbán-kormány                      92 km,

a III. Orbán-kormány                     65 km (2015-ben) gyorsforgalmi utat épített.

Hálózat hossza (2015. 12. 31.): 1447 km

hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_aut%C3%B3p%C3%A1ly%C3%A1i


2004-ig nem volt mód jelentős Európai Uniós forrást felhasználni. 12 év alatt 277 km autópálya épült. (23 km/év)

Az Uniós csatlakozás után a Gyurcsány-Bajnai kormány az összes Uniós forrás 10 %-át autópályák építésére fordította.

2003-2010 között 651 km autópálya épült, (81 km/év) a hálózat hossza elérte az 1300 km-t.

2010-től az Orbán-kormány lefékezte az autópálya építéseket, csak 92 km épült 2011-2014 között. (23 km/év)

A 2007-2013 Uniós fejlesztési ciklust lezáró (n+2) 2015. évben még 65 km épült. (5 évben 157 km= 31 km/év)

Az ÚMFT KözOP 2007-2013 fejlesztési forrásaiból 816 milliárd Ft-ot fordítottak autópálya építésekre. (10 %)

Az új 2014-2020 Széchenyi terv IKOP fejlesztési forrása már csak 425 milliárd Ft-ot hagy autópálya építésre. (4 %)

 

                                              A növekedő útdíjbevételek hatása

2002-ig a rövidke autópályahálózat és a kisebb gépjárműállomány miatt az útdíjbevételek is csekélyek voltak és a hálózat fenntartási költségeit finanszírozták.

2013 06.30-ig az 1300 km-es hálózat 50 milliárd Ft/év bevételt hozott. (hálózatnövekedéssel arányos útdíjbevétel)

www.kkk.gov.hu/index.php/dijbevetelek.html

2013. 07. 01-én az Orbán-kormány bevezette az E-útdíjat a tehergépjárműveknél és a bevételek négy-ötszörösre növekedtek!

Az "aranytojást tojó" autópályahálózat a 2002-2010 időszak eredménye, de a jelenlegi kormány szedi be az extraprofitot.

 

Elvárás: javuljon a közlekedés színvonala

Az EU források + Útdíj-többlet ellenére 2014-2015-ben mégsem növekedett az útépítések költségvetése.

2015-ben is csupán 65 km gyorsforgalmi út épült 130 milliárd Ft-ból, pedig csak az útdíj bevétel 243 milliárd Ft volt...

 

Hová lett az Unióból és a gépjárműhasználóktól beérkező évenként többszáz millárd forint?

 

Folytatása következik...

Miért nem épül az M4 autópálya?

A 2016. január 20-i Közmeghallgatáson a földtulajdonosok döbbenten hallgatták: nincs határidő, nincs pénz...

Utánajártunk: miért lehet a 4. főút  "elátkozott útvonal"?

 

A 4. számú főközlekedési út sorsa: a kimondatlan belső Trianon

A 4. főút Magyarország legforgalmasabb (10211 gépjármű/nap, 12 607 egységjármű/nap) és leghosszabb (341 km) főútvonala. (OKKF 2014.) Kapacitásterheltsége forgalmi sávonként magasabb, mint a megépített M43, M6, M30, M35, M85, M86 autópályáké.

 

A közlekedésért felelős Minisztérium többször, többféle módon próbálta forgalmát más utakra is terelni:

1993-94-ben megépült a 405. sz. út (Albertirsa-Újhartyán) a 4. főút - M5 autópálya között, mert a Vecsés - Monor - Pilis szakasz forgalmát így lehetett legolcsóbban csökkenteni. Azóta az E60 nemzetközi útvonal M0-M5-405 vonalon csatlakozik vissza a 4. főútba Albertirsánál.

1998-ban megépült az M3 autópálya Füzesabonyig, ezzel a Hajdúság és Debrecen forgalmát a 33. úton, a Nagykunság, a Sárrét és Bihar forgalmát a 33.-34.-3401. utakon szándékozták a 4. főútról az M3 felé terelni.

Ugyanakkor Kiskunfélegyházáig elkészült az M5 autópálya és a Mezőtúr-Gyoma-Békéscsaba környékén élők a szolnoki irány helyett Kecskeméten keresztül közlekedtek Budapestre. A - mindkét irányba - hosszabb útra terelés mégsem csökkentette a 4. főút forgalmát.

2002-ben Polgárig, majd 2004-ben Görbeházáig épült meg az M3, ekkortól a 35. (Debrecen) és 36. (Nyíregyháza) utakra irányítással próbálták csökkenteni a 4. főút forgalmát. 

2006. decemberben átadták az M35 autópályát Debrecenig, a 33. úton lett érzékelhető az elszívó hatás, Hortobágy idegenforgalma harmadára csökkent.

2007. augusztusban átadták az M3 Nyíregyházáig tartó szakaszát, amely gyorsabb áthaladást nyújt az ukrán tranzitforgalomnak, de ez az útvonal sem enyhítette a 4. főút terheltségét Debrecen - Püspökladány - Szolnok - Üllő szakaszán.

Kísérteties és fájdalmas hasonlóság van Trianon politikai diktátuma - az országcsonkítás - és ez elmúlt 15 év közlekedéspolitikájának megvalósított szándékai között: A 4. főutat Budapest - Albertirsa között és Záhony - Nyíregyháza - Debrecen térségében „rövidítették” meg, hosszának 50 %-án szándékozták forgalmát „megcsapolni”. Ezek a kerülőutak el is terelték a figyelmet az ország legfontosabb főútjának súlyos forgalmi helyzetéről, de ennél is drámaibb tény: a probléma súlyosságát nem érzékelő döntéshozók a térségben élő lakosságtól elvették az M4 autópálya megépüléséből fakadó lehetőségeket: a térségfeltárás, a munkahelyteremtés, a megélhetés és helyben maradás esélyeit. Az M4 autópálya megépítését egyre hátrább sorolták!

 

Bizonyítható ez a szándékosság a gyorsforgalmi úthálózattal kapcsolatos kormányhatározatok tartalomváltozásának nyomonkövetésével:

2119/1997.(V.14.) a Horn-kormány 10 éves gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési határozata még nem is tartalmazza az M35 Debrecen megépítését. A 4. főút Törökszentmiklós - Szajol - Szolnok szakaszát 4 sávosra bővítették.

2117/1999.(V.26.) az Orbán-kormány határozatában szerepel először az M35 (Debrecen) autópályává fejleszthető autóút. A rendelet Szolnok megyében Törökszentmiklós, Szapárfalu, Kenderes, Kisújszállás lakosságának  4. főút település elkerülő szakaszokat ígért.

Akkor a törökszentmiklósi, majd 10 év késéssel a kisújszállási elkerülő épült meg. Beígérték a 2x2 sávos 4. főút megépítését Karcagig 2008. évig megvalósítással.

Pest megyének is jutott (választási) ígéret:

4. sz. főút 56,0-60,6 km sz. közötti szakaszának négynyomúsítása

építés kezdete: 2002. I. n.év építési hossz: 4,6 km  építés várható befejezése: 2004. IV. n.év

4. sz. főút 69,6-76,8 km sz. közötti szakaszának négynyomúsítása

építés kezdete: 2002. II. n.év építési hossz: 7,2 km építés várható befejezése: 2004. IV. n.év

4. sz. főút 76,8-94,4 km sz. Abony elkerülő szakasza

építés kezdete: 2002. II. n.év építési hossz: 17,7 km építés várható befejezése: 2004. IV. n.év

Az Abony elkerülő 2005-re, a ceglédi 2x2 sáv 2006-ra készült el a Gyurcsány-kormány időszakában... A négynyomúsítások 2015-ig sem történtek meg...

 

Az Orbán-kormány megígérte, hogy 2002-ben Debrecenig megépül az M35. 4 évet „tévedtek”, mert az ígéretet 2006-ban a Gyurcsány-kormány valósította meg, de a cívisváros polgármestere, aki mindenféle módon elérte, hogy Debrecen az M3-ashoz csatlakozva kapcsolódjon az autópályahálózathoz, annyit sem mondott az avatáson, hogy köszönjük... Helyette arról beszélt: nem az a fontos, hogy ki építette, hanem az, hogy végre kész lett, és mihamarabb épüljön tovább Nagyváradig...”

 

2000-től a minisztérium költségtakarékosságra hivatkozva elrendelte, hogy a forgalom-számlálást minden számláló állomáson a 20% éves lefedettségi arány megtartásával 5 éves ciklusban kell végezni. Az intézkedés módosította az Éves átlagos napi forgalom (ÉÁNF) kiszámítását, egy év mért adata után 4 évig „felszorozták” az utak mérőhelyeinek adatsorait.

Nem ismeretes, melyik szakértő csoport végezte a nemzetgazdaságossági vizsgálatot, de a 35. főút Polgár - Debrecen közötti forgalma 1999-ben 4 976 jármű benne 773 tgk. volt. Ugyanebben az évben a 4. főút Albertirsa – Püspökladány közötti szakaszán 10 248 db jármű haladt, benne 2063 tgk.!

1999-ben - a forgalmi adatok szerint - a 4. főúton kétszer több gépjármű és háromszor több tehergépkocsi közlekedett, mint a 35. úton!  Feltűnő: 2000-től 2005-ig már a 35. út forgalmát mutatták ki nagyobbnak!

35. út  Polgár - Debrecen között  6386 jármű, benne 1017 tgk. (benne Debrecen aggloforgalom...)

4. főút Karcag - Püspökladány  5761 jármű, benne 1254 tgk.

A valóságban az időszakban már 9000-10000 jármű benne 2100 tgk. közlekedett a 4 . főúton Püspökladányig.

internet.kozut.hu/Lapok/forgalomszamlalas.aspx

 

2303/2001. (X.19.)  Orbán kormány határozata a 4. sz. főút Vecsés és Üllő elkerülő szakasz építését az M0 autóúttal kapcsolatban elrendelte, amely 5 évvel később, 2006-ban készült el.

M8 autópályává fejleszthető autóút építését is tartalmazta Dunavecse, Szolnok, Debrecen   és a román országhatár között. A Hajdú-Bihar megyei nyomvonalat Létavértes térségében akarták nemlétező román úthálózathoz kapcsolni. 2001-ben még Debrecen felé tervezték a nyomvonalát, de mégis az M35 megépítéséről hoztak döntést a „nagyobbnak feltüntetett” forgalomra hivatkozva.

Az M35 autópályát 7 év alatt előkészítették, megtervezték és meg is építették, de nem -  a 2001. évi kormányhatározat szerinti - autóút paraméterekkel! Drága és gazdaságtalan - 96 mrd Ft-os - beruházásról született önző politikai döntés.

A Széchenyi Plusz Terv M8 „autópályává fejleszthető autóút”-ja is csak egy választási kampányígéret volt. 14 év telt el a határozat óta, de az Alföld autópálya nélkül maradt!

 

1999-ben hoztak határozatot a szekszárdi Duna-híd és a 6.-51.sz. főutak közötti M9 autóút építéséről, mely 2003-ra - 4 éven belül - már el is készült. Az útszakasz kihasználatlansága a szakmai elemzések negatív példája: 2014-ben 2539 jármű, benne 509 tgk. közlekedett!        

Mindkét esetben bebizonyosodtak az önző, politikai érdekekből történő előresorolások, amelyeket közlekedésszakmai érvekkel nem lehet alátámasztani!

 

Az M4-M8 gyorsforgalmi út először a 2003. évi a CXXVIII. „Sztrádatörvény”-ben szerepel. A 2044/2003. kormányrendelet tartalmazza az M4 és az M35 megépítését is 2015-ig.

   20 év alatt - a beavatkozási kísérletek ellenére - a 4. főút forgalma nem csökkent, hanem tovább nőtt Albertirsa - Püspökladány között. (1995: 9524 benne 1810 tgk. 2005: 11025 benne 2224 tgk., 2014: 13086 benne 2550 tgk.)

 

                               Előkészítési munkák: törvények és rendeletek (2006-2010)

 

2006-ban a Gyurcsány-kormány ígérte, hogy az M4 2010-re Püspökladányig és 2012-re az országhatárig elkészül. A szelektív emlékezetben ez lett a bűnbak: minden későbbi történés kiváltó oka. Már senki nem akar emlékezni a 2001-es, de a legutóbbi 2014-es ígéretre sem.

                                        Az M4 megvalósítása érdekében meghozott kormányintézkedések:

- 2006. december 6.  A kormány által elfogadott Közlekedési Operációs Program 139 millió Euro forrást nyújt a 4. főút 2x2 sávos kiépítésére Szolnok és Püspökladány között, továbbá 239 millió Euro forrást nyújt az M35, M4 autópálya Debrecen - Berettyóújfalu - Nagykereki között gyorsforgalmivá fejleszthető út minősítéssel.

- LXVIII/2007. június 18-i törvény, (CXVIII/2003. „Sztrádatörvény” módosítása), amelyben  az M4 2x2 sávos gyorsforgalmi úttá fejleszthető Üllő - Berettyóújfalu közötti szakasz szerepel.

- 2008. január 8-án a GKM elrendelte, hogy a NIF ZRt. készíttesse el a az M4 Szolnok - Püspökladány szakaszának megvalósíthatósági terveit, hogy kijelölhessék a nyomvonalat.

- 2008. április 9-i kormányrendelet az M4 fejlesztését kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította.

- 2009. július 22. A Bajnai-kormány által elfogadott KÖZOP végleges változat is tartalmazza.

De a háttérben folyamatos volt az M4 nyomvonal környezetvédelmi engedélyezésének akadályozása. 2010. áprilisban kormányváltás jött, majd az 1222. rendelet.

 

Folytatása következik...

A Hajdú-Bihari Napló tudósítása

 

www.haon.hu/gazdak-vs-m4-es-meg-nem-tiszta-ki-mennyit-kap-a-foldjeert/2992806

 

A Napló tudósítása közvetíti az eseményeket, de nem szándékozott az okokat felderíteni.

Az oknyomozás pedig szükséges a tisztánlátáshoz.

 

Hamarosan közzétesszük amit megtudtunk...

2016. 01. 20. 13 óra Püspökladány Polgármesteri Hivatal Házasságkötő terem

 

Közmeghallgatás - amely ismét csak a bürokráciáról szólt.

60-70 ladányi földtulajdonos és érdeklődő jött el a közmeghallgatásra.

Az előadók teljesítették megbízatásukat.

A video megtekinthető: youtu.be/m1wuwEPCjvg

 

A tervező bemutatta a nyomvonalat.

A tulajdonosok megérdeklődhették, hogy hol és mennyire érinti területeiket a nyomvonal.

A NIF Zrt. képviselője ígéretet tett, hogy kérésre e-mail-ben eljuttatják az érdeklődőknek a nyomvonal tervét.

Közügy, közérdek - egyéni kérelemre?

 

Az M4 autópálya környezetvédelmi engedélyt kapott nyomvonala NYILVÁNOS!

P.ladányi szakaszterv.pdf (7160953)

Figyelem! Minden térképrészletet el kell forgatni a megjelenítő Adobe Reader programban.

 

További részletek hamarosan...

M4 -Tervezői egyeztetés Püspökladányban. 2015. 10. 06.

A fontos eseményre megkésve érkezett a város vezetője. Az udvari fotós is készített felvételeket erről a tárgyalásról,

de a képek 2015. 10. 09. péntekig nem kerültek fel a városvezető "hivatalosított" Facebook oldalára.

A késlekedés, vagy figyelmetlenség elgondolkodtató, hiszen más 10. 06-i és 10. 07-i események fotóit már jutott idő felteteni

a propaganda célokat szolgáló Facebook oldalra a lakosság "szives" tájékoztatására.

Mi lehet az eltitkolás az oka?

Kedd délután az M4 autópálya Törökszentmiklós-Kelet - Püspökladány-kelet szakasz építési engedélyezési eljárása

során egyeztettek a tervezők az önkormányzat képviselővel és az nyomvonallal érintett földek tulajdonosaival.

 

A jelen lévő gazdák meglepődve hallgatták a tájékoztatást. A térkép részletei vitába hajló véleményeket is generáltak.

A tervezők a környezetvédelmi engedélyben jóváhagyott 2. nyomvonalváltozatot ismertették.

A tervezők bejelentették: További egyeztetés is lesz ezév végéig.

Az építési engedély nélkülözhetetlen, ám az M4 szakasz építés időpontjáról a kormánydöntés nem ismert.

 

Az M4 est Biharnak! Civil Egyesület állásfoglalása

a Püspökladány-Berettyóújfalu közötti szakasz környezetvédelmi engedélyének                                                                          H A T Á R O Z A T-áról

A nyomvonal, amely sem Püspökladány, sem Kaba, sem Tetétlen, sem Báránd lakosságának érdekeit nem veszi figyelembe...

 

Tisztelt Főfelügyelőség!

 

A jog gyakorlására nyitva álló határidőn belül bejelentéssel élünk az „M4 gyorsforgalmi út” Püspökladány - Berettyóújfalu szakaszának Püspökladány - Kelet 42. úti csomóponttól Tetétlen 3407. útig húzódó nyomvonalával kapcsolatban:

1. A határozat gyorsforgalmi utat engedélyez, de a műszaki paraméterek (tervezési osztály, tervezési sebesség és a geometriai adatok) autópályára vonatkoznak. A kifogásolhatóan meg nem ismerhetett forgalmi prognózis miatt és a jelen tapasztalataiból kiindulva magas kockázata van annak, hogy az építésig még változhat a döntés, (Pl. Tisza-híd szakasz). Ha Szolnoknál úgy ítélhették meg, hogy „nincs szükség” autópályára, emiatt műszaki módosításokat rendeltek el, akkor újabb időveszteség keletkezhet a tárgyszakaszon is.

2. Az M4-N2000HB­­ hszr. Otis Tarda észlelést mutat a Kaba-földesi gyepek SCI, M4-4. úti csomópontnál. A tervezők madárvédő falakat javasoltak, ezzel elismerték a fokozott veszélyeztetettséget.

A határozat II. Környezetvédelmi és természetvédelmi előírások 18. pontja szerint: A 6. és 7. km szelvények között tervezett trombitacsomópont indirekt összekötőág gyorsító sávja (6+800) és a H5 műtárgy (8+500 km sz.-nél, földút átvezetés az autópálya felett) közötti szakasz mindkét oldalán, minimum a kamionok magasságával azonos magasságú, madárvédelmi műszaki berendezés elhelyezéséről kell gondoskodni.

Az építés időszakára vonatkozó előírások 30. pontjában: A gyorsforgalmi út Natura 2000 területen áthaladó szakaszán a kisajátítási határ vonalában az út mindkét oldalán minimum 1,5 m magas ideiglenes védőkerítést kell létesíteni a munkálatok teljes idő-tartamára. A kivitelezési munkákat csak az ideiglenes védőkerítés megépítése után lehet megkezdeni.

Ezek az előírások azt bizonyítják, hogy a Főfelügyelőség is érzékeli az élővilág fokozott veszélyeztetését, mégis hozzájárulna egy olyan nyomvonal továbbtervezéséhez, amely a jelzett ellentmondásos pontokon túl is aggályos, és a térség lakóit hátrányosan érinti!

3. Püspökladány Sőreföldön magas aranykorona értékű termőföld védelmét (M4 KHT Közérthető 15. oldal) erőteljesen sérti.

4. Püspökladány határában Kelenc tanyánál feltártak egy honfoglalás idejétől használt temetőt. Nagy a kockázata, hogy az aggályos nyomvonal a temetőhöz tartozó településen halad keresztül, ezért a tervezet sérti az épített örökségeinket.

5. A 6+650 km-nél tervezett trombita tipusú csomópont megközelíthetősége hátrányos Kaba (6 km), Tetétlen (11 km) települések lakóinak és a Kabai Ipari Park vállalkozásainak is. Gazdaságtalanul – és indokolatlanul - csak egy célt szolgál ki: Az M4 és a 4. főút összekötését, olyan módon, hogy a gyorsforgalmi út 2x2 sávját vezetnék a 2x1 sávos főúthoz, amely miatt legalább 2 km-es M4 többlet útvonal alakulna ki. Ez a terv nemzetgazdasági szempontból minden arra haladó embert és járművet érintő pazarlás.

A 4801. úton kialakítható csomópont Kabától 3 km-re, Tetétlentől 5 km-re jobban szolgálná a helyben élőket és a tranzitforgalmat is! Csomópont távolságok arányosabbak, 4. főút összekötése Püspökladány 42. úti csomóponttól.

 

Mindezen indokok alapján tiltakozunk az M4 nyomvonal és a természet megerőszakolása miatt! Tisztelettel kérjük a határozat felülvizsgálatát!

 

Püspökladány, 2015. július 17.                

                                                                                                          Kincses László

                                                                                           M4-est Biharnak! Civil Egyesület elnöke

Jelmagyarázat:

Zöld: az elfogadott nyomvonal

Sötétkék: a kompromisszumként javasolt nyomvonal

Lila szaggatott: kompromisszum alternatíva

Barna területek: magas értékű termőföldek.

Otis tarda: túzok észlelések

Piros nyil(ak): Csak Püspökladány belterületén keresztül lehet az iparterületekhez közlekedni.

M4 autópálya Püspökladány-Berettyóújfalu közötti szakasz

környezetvédelmi engedélye

H A T Á R O Z A T


A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45.) részére, a TURA-Terv – ÚT-TESZT Konzorcium által készített környezeti hatástanulmány, valamint a közreműködő szakhatóságok állásfoglalása alapján, az alábbi előírások megtartásának kötelezettsége mellett


környezetvédelmi engedélyt


adok az M4 gyorsforgalmi út Püspökladány – Berettyóújfalu közötti szakasz I/1 jelű betétváltozat ütemezett létesítésére.

 

hirdetmeny.magyarorszag.hu/hirdetmeny?id=982862

KÖZLEMÉNY!

 

Az M4 autópálya Törökszentmiklós- Kelet Püspökladány Kelet szakasza

megkapta a környezetvédelmi engedélyt!

H A T Á R O Z A T

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45.) részére, a Fegyvernek – Püspökladány Konzorcium [az UTIBER Közúti Beruházó Kft. (1115 Budapest, Csóka u. 7-13.), az UVATERV Zrt. (1117 Budapest, Dombóvári út 17-19.), és a RODEN Mérnöki Iroda Kft. (1089 Budapest, Villám u. 13.)] által készített környezeti hatástanulmány, valamint a közreműködő szakhatóságok állásfoglalása alapján, az alábbi előírások megtartásának kötelezettsége mellett

környezetvédelmi engedélyt

adok az M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós-kelet – Püspökladány közötti szakasz 2. nyomvonalváltozat létesítésére.

 

hirdetmeny.magyarorszag.hu/hirdetmeny?id=975655

A sorsdöntő ütemezés

 

M4 Törökszentmiklós - Kelet és Püspökladány - Kelet szakasz

Környezetvédelmi Hatástanulmányának KÖZMEGHALLGATÁSA

2015. 04. 15. 

 

A két közmeghallgatás szomorú tapasztalata, hogy a városok és járások vezetői nem szólaltak fel a lakosság érdekeinek védelmében.

Térségünk országgyűlési képviselője nem jelent meg a Közmeghallgatásokon.

Hogyan képviseli a lakosságot, ha nem érdekli a térség számára legfontosabb közügy,

a munkahelyteremtést, a megélhetést, az életben maradást biztosító nagyberuházás sorsa?

M4 autópálya fejlesztés

 

TÁJÉKOZTATÁS

az alábbi levél érkezett az Önkormányzattól 2015. 04. 08-án szerdán  16 óra 44 perckor

 

Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy

a közeljövőben az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség, mint engedélyező hatóság eljárásának részeként közmeghallgatást fog tartani a Püspökladány város elkerülését biztosító az M4 autópálya  két szakaszával kapcsolatban.

Az M4 autópálya Törökszentmiklós-kelet és Püspökladány közötti szakaszára vonatkozóan

a környezetei hatásvizsgálati eljárás közmeghallgatására 2015. április 15-én 11,00 órakor kerül sor Törökszentmiklóson a Polgármesteri Hivatal 226-os dísztermében (5200 Törökszentmiklós, Kossuth L. 135.)

 

Az autópálya Püspökladány-Berettyóújfalu közötti szakaszára vonatkozóan is folyamatban van a környezeti hatásvizsgálati eljárás.

A közmeghallgatást 2015. április 9-én 11,30 órakor tartja az engedélyező hatóság Püspökladány Városháza (4150 Püspökladány, Bocskai u. 2.) tanácskozó termében.

 

Mindkét kérelem mellékleteivel megtekinthető a Püspökladányi Közös Önkormányzati Hivatal városfejlesztési irodájában, továbbá az eljáró hatóság honlapjáról, a www.orszagoszoldhatosag.gov.hu/hirdetotabla2015.php oldalról letölthető.

 

                                                  

Az M4 Törökszentmiklós - Püspökladány szakaszának Környezetvédelmi Hatástanulmány engedélyeztetése

Kozlemeny.pdf (234868)

 

 

Az M4 Püspökladány - Berettyóújfalu szakaszának Környezetvédelmi Hatástanulmányá engedélyeztetése

Kozlemeny1.pdf (162316)