Titkolt cégalapítás az Önkormányzat címén...

A Cégközlönyben megjelent hivatalos adatok szerint megalakult az

Aranykukorica Ipari Korlátolt Felelősségű Társaság

Bejegyzés kelte: 2015.10.01.

A cég székhelye: 4150 Püspökladány, Bocskai utca 2.

 

Örömmel és érdeklődéssel olvastuk ezeket az információkat, hiszen ezekből gondolhatja azt városunk lakossága: a hosszú ideje tartó befektető keresés eredményes lett. Különben hogyan lehetne a 3 kínai magánszemély által most megalapított kft. székhelyét jogszerűen az Önkormányzat épületébe bejegyeztetni?

 

A cégalapítás és székhely bejegyzés eddig hivatalosan nem ismert céllal történt. Részben tekinthetjük tájékozódási pontnak a 2015. 09. 24-i Képviselő-testületi ülés kezdetén elhangzottakat:

DOMBI IMRÉNÉ polgármester:

Tisztelettel köszöntöm a képviselő-testület tagjait, a megjelenteket. Megállapítom, hogy az ülésen 12 fő képviselő van jelen, az ülés határozatképes.

A meghívóban szereplő napirendek közé javaslom továbbá felvenni zárt ülés keretében a következő előterjesztést: - Előterjesztés székhely kijelölésére.

 

Az Önkormányzat honlapján közzétett meghívóban, a testületi anyagok között és jegyzőkönyvben sem szerepel a zárt ülés napirendje, így az előterjesztés tartalma sem vált nyilvánossá.

 

A Cégközlöny hivatalos információi kérdések sorát nyitják meg.

Ha az Aranykukorica Ipari Kft bejegyeztetett tevékenységi körei:

Keményítő, keményítőtermék gyártása (Főtevékenység)

Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése

Növénytermesztési szolgáltatás

Betakarítást követő szolgáltatás

Malomipari termék gyártása

Olaj gyártása

Akkor tehát kukorica és más mezőgazdasági termények feldolgozására alakult.

Hol és milyen nagyságú területet igényel a gyártási tevékenység?

Mekkora mezőgazdasági területet igényel az alapanyagok termesztése?

Milyen szállítási-logisztikai volumene lesz az üzemnek?

Milyen technológiával történik a gyártás?

Mennyi munkaerőt foglalkoztathat a kezdetkor és a továbbiakban?

Milyen energetikai szükségletei vannak a gyártási folyamatnak?

Milyen környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelnie a beruházásnak?

 

Az önkormányzat eljárásával kapcsolatban is kell kérdéseket feltenni:

Miért zárt ülésen történt a székhely kijelölése?

Mivel indokolta az előterjesztő a székhely választást?

Kaptak-e az képviselők döntés-megalapozó tanulmányokat?

Ismerhetik-e a képviselők a kft megalapítóit?

Milyen módon győződött meg a városvezetés a projekt valóságtartalmáról?

Milyen garancia van a projekt megvalósulására?

Mikor és milyen módon tájékoztatják a lakosságot a beruházás részleteiről?

 

A városunk lakóinak jövőjét befolyásoló beruházásról elvárjuk és sürgetjük a tiszta és átlátható tájékoztatást a demokratikusan megválasztott Önkormányzat becsületükre és lelkiismeretükre esküt tett képviselőitől!

 

Kezdeményezzük Lakossági Vitafórum megrendezését!

 

2015. október 19.

1 főre jutó ADÓERŐ mértéke

10000-20000 lakosú településeken

Százhalombatta  325787
Tiszaújváros  271960
Paks 245422
Veresegyház 230414
Szentgotthárd 131311
Hatvan 114862
Fót 95 137
Sárvár 90 767
Nyírbátor 84 596
Kisvárda  66 563
Nádudvar 54 974
Balassagyarmat 51 460
Szigetvár 50 615
Kaba 47 427
Törökszentmiklós 45 476
Kiskőrös 41 634
Siklós 35 843
Dombóvár 35 817
Hajdúnánás 35 691
Szeghalom 34 472
Balmazújváros 33 093
Kisújszállás 32 677
Polgár 31 776
Berettyóújfalu 29 696
Sárospatak 28 713
Heves 27 452
Tiszafüred 26 975
Karcag 26 693
Derecske  25 792
Püspökladány 23 017

1 főre jutó iparűzési adó bevételek Püspökladány méretű és feladatkörű településeken (2014):

 

 Sárvár                    14 763 fő     86 600 Ft/fő

 Nyírbátor              12 341 fő   76 500 Ft/fő

Törökszentmiklós      20 824 fő     34 500 Ft/fő

Kisújszállás              11 384 fő     29 800 Ft/fő

Karcag                     20 280 fő     24 200 Ft/fő

Püspökladány        14 815 fő   18 900 Ft/fő

Egy jó példa (A szomszéd rétje mindig zöldebb...)

 

Egymilliárd feletti helyi adóbevétel Nyírbátorban        2015. február 06.

Egymilliárd forint feletti volt a helyi adóbevétel a múlt évben Nyírbátorban, s az összeg 93 százalékát az iparűzési adó tette ki - közölte a 13 ezer 600 lakosú Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei város polgármestere az MTI-vel. Máté Antal (független) elmondta, hogy az önkormányzat adóbevétele  1 milliárd 10,6 millió forint lett, több mint 126 millió forinttal több a 2013. évinél, amikor 884,3 millió forintot fizettek be az adózók.

A milliárdot meghaladó 2014-es bevételből 943,8 millió forint iparűzési adó volt. Egy évvel korábban ennél az adónemnél 812,4 millió forint összegű befizetést ért el a helyhatóság. A polgármester hozzátette, hogy Nyírbátorban a helyi iparűzési adó mellett telek- és idegenforgalmi adót kell még fizetni, a két utóbbiból tavaly 66,8 millió forintos bevétele lett a település önkormányzatának, 5 milliónyival kevesebb, mint 2013-ban.

Az önkormányzati vezető kitért arra, hogy az utóbbi kilenc évben csaknem megháromszorozta iparűzési adóbevételét a nyírbátori önkormányzat. A 2005-ös évben ugyanis 315,4 millió forint volt a bevétele ebből az adónemből, s az összeg a múlt év végéig 943,8 millióra nőtt.

A nyírségi városban a helyhatóság adatai szerint több mint 1000 a nyilvántartott vállalkozások száma, amelynek

30 százaléka társas-, 70 százaléka pedig egyéni vállalkozás.

A nyírbátori önkormányzat 2005-ben teljes infrastruktúrával ellátott ipari parkot hozott létre, ahol jelenleg 17 vállalkozás működik. A közúton, így az M3-as autópályán és vasúton is megközelíthető parkban még 12 hektárnyi szabad terület található, de befektetői igény esetén 60 hektárral bővíteni is tudják.
Az ipari parkba települt például a gyógyászati segédeszközöket gyártó dán Coloplast üzeme és a német Diehl repülőgépalkatrész-gyára is. Az utóbbi most bővíti az üzemét, hárommilliárd forint befektetéssel az idei év közepéig újabb üzemcsarnokot épít, s további 280 új munkahelyet létesít az Airbus repülőgépekhez alkatrészeket készítő gyárban. Üzemcsarnokkal bővítette nyírbátori gépgyárát a szintén német MSK Covertech - Grup, valamint fejlesztette üzemét az angol-holland tulajdonban lévő Unilever is. Ez a két nagyüzem nem az ipari parkban, hanem a város más részén található.

Munkahelyteremtés  

VITASSUK MEG!!!

 

Püspökladány Jövőjéért Egyesület  középtávú koncepciója

a munkahelyek létesítéséről és a meglévők megtartásáról   

 

A közeljövőben Püspökladány Önkormányzata a Város középtávú fejlesztési programját fogja megvitatni és elfogadni.

Egyesületünk áttekintette a Város jelen helyzetét és a foglalkoztatást jelölte meg elsőszámú feladatként.

Olyan gondolatokat teszünk közzé, amely véleményünk szerint a városban a foglalkoztatást elősegíti, ezáltal a város élhetőségi mutatóit javítja.

Reméljük, hogy minél többen azonosulnak elképzeléseinkkel és közösen elérhetjük azok megvalósítását is!

 

Bevezető:

 

Egy város vagy térség számára aligha lehet fontosabb, mint a munkahelyek létesítése. A munkahelyektől nem csak a térségben élők kereste, megélhetése függhet, hanem erre épülhet az oktatás, kereskedelem, infrastruktúra, szolgáltatás. Mindenki csak profitálhat belőle, az állam, az önkormányzat is egyaránt, hiszen a cégek foglalkoztatják a munkavállalókat, így róluk már nem az államnak vagy az önkormányzatnak gondoskodnia az adóforintjainkból. 

Amennyiben egy város nem tud gondoskodni a foglalkoztatásról, úgy törvényszerűen a kihalás sorsára jut! A történelemben máris számtalan példa van erre az USA-tól kezdve (olvassunk pld. Edison életéről) Ázsiáig egyaránt! 

Nem lehet tehát fontosabb ettől semmi! 

A fentiek ismeretében néhány kérdés jogosan felvetődik bennünk.

 

Milyen célból, kik és milyen forrásokból teremtenek munkahelyet?

 

Piacgazdaságban, amelyben élünk elsősorban az igények határozzák meg a szükségleteket. Erre alapozva születik döntés a befektető/vállalkozó részéről egy keresett termék gyártásáról, vagy egy keresett szolgáltatás kielégítésére. Tehát a létrehozandó vállalkozásnak küldetése van, hogy a piaci igényeket kielégítse. Teszi ezt azért, hogy profitot termeljen önmagának! Az állam általában nem a versenyszférában van jelen, mert erre nem alkalmas.

Stratégiai ágazatokban van az államnak meghatározó szerepe, már ahol a stratégiai ágazatokat az állam megtartotta saját kezében. (Jó néhány fejlett EU-s példa igazolja azt, hogy az állam ilyen ágazatokban sikeres.) 

 

A nagy kérdés napjainkban leginkább az, hogy piacot hol szerezzen a befektető és legyen elegendő pénzügyi forrás a befektetéséhez és megtérülése rövid időn belül realizálódjon. 

A piaci szereplőknek, a vállalkozóknak jó érzékük van kiszimatolni a piaci részesedést, sőt nyilván tőkéjük is adott hozzá. Azt, hogy hogyan lehet becsalogatni a tőkét, az már az adott térség illetve várospolitika dolga.

De tény, hogy meg lehet valósítani sok munkahelyet biztosító beruházást, amire aztán sok mindent lehet építeni. Hazánkban is van erre sok jó példa ott, ahol valóban komolyan gondoskodni akarnak a foglalkoztatásról! 

Sajnos Püspökladányban ez eddig nem sikerült!

 

Hol gyártsa le a befektető cég a terméket?

 

A befektető nyilvánvalóan ott fogja létrehozni cégét, ahol a legkisebb önköltséggel elő tudja állítani termékét, ahol kiszámítható az adópolitika, ahol a szakember gárda felkészültsége kiváló, ahol a bérek és járulékok együttesen is alacsonyak. Leginkább ott létesíti üzemét, ahol az infrastruktúra komplex módon biztosítva van. 

Az ipari parkok biztosítják leginkább ezt a feltételt!

Számtalan példa mutatja, hogy a kis önköltségű gyártás érdekében harmadik országokban történik a gyártás, legfeljebb az utolsó összeszerelés történik az EU-ban.

A piaci verseny kényszeríti erre a befektetőket. Ezekkel számolni kell, ha munkahely létesítésről van szó. A befektető tehát a saját profitját nézi, ott telepedik le, ahol

ez a legjobban biztosítottnak látja. Nem szívből jövő szeretet vezérli, hanem a profitja, a kiszámítható biztonsága.

Ha egy város munkahelyeket akar biztosítani, akkor annyi lenne a feladata, hogy a befektetők számára kedvező feltételt biztosítson, ha egyébként jók a közlekedési feltételek, szállítási lehetőségei, közúton-vasúton egyaránt, az infrastruktúrája megfelelő.... és a térségben a szakmai képzés is biztosítható. 

Ilyen esetekben sokszor a befektetők maguktól is megjelennek, mert piaci igényük erre készteti őket! 

Hiába csábítják őket, ha fenti feltételek hiányosak! Ők nem azért jönnek ide, hogy vasutat, közutat, villanyhálózatot építsenek, netán telephely engedélyeztetés gyötrelmes útját járják végig, hiszen sokszor mire véget érne egy adott engedélyeztetési tervezési folyamat, addigra a piacon már régen egy rugalmasabb konkurens gyártó szállítja be az adott terméket.

Ahhoz, hogy világosan lássuk mindannyian, ezért egyfajta kiindulási vetületként mégis fel kell vázolni és közérthetően mindenki számára, hogy tudjuk mit kell tenni városunkban vagy netán mit kellett volna már sokkal korábban megtenni a legfontosabb kérdés megoldásáért, azaz a munkahelyek létesítéséért... és megőrzéséért.

 

Hogyan értékelhető a város eddigi munkahely teremtési tevékenysége? 

 

Püspökladány megközelíthetősége közúton és vasúton egyaránt megfelelő, a környező sikeres városokhoz képest

(H. szoboszló, Karcag...) összevethető, sőt kedvezőbb!  Az infrastruktúra kiépítve, mutatói befektetési célra jók!

A városban középfokú képzési intézmények, így az átképzési lehetőségek is adottak, amelyeket kiváló szaktanári gárda biztosíthat...

A térségben a munkaerő felhozatal is kedvező.

Egy nagyon fontos feltétel hiányzik: az IPARI-LOGISZTIKAI PARK! 

Ezt elsőként kellett volna felépíteni Püspökladányban, ennek kellett volna a választási ciklusokon túlnyúló koncepcióját megvalósítani, de ezt elmulasztották.!

Az észak-keleti területen már engedélyes tervvel rendelkező három km hosszú elkerülő út megépítése jól szolgálta volna ezt az igényt addig is, amíg az M-4 autópálya megvalósulhat. Az autópálya közelsége további lökést adhatna a befektetői szándéknak.

Hová fognak befektetni, ha nincs erre alkalmas terület vagy komplex telephely?

Nyilván oda fognak menni a befektetők, ahol ezt már biztosították. (B. újfalu, Karcag) 

 

Mit lehet tenni azon túl, hogy be kell látnunk, ez a város nem tudott munkahelyeket teremteni, sőt feltételeit sem tudta biztosítani?

 

A bosszankodás és tétlenség nem megoldás!

 

Egyesületünknek álláspontja szerint az Ipari - Logisztikai Park kialakítás feltételeit mielőbb biztosítani kell az önkormányzatnak.

Sürgős intézkedéseket kell tenni, hogy munkahelyek százai jöhessenek létre.

Városunkban koncepciót kell alkotni, hogyan biztosítható a helyi vállalkozások versenyképessége, ezáltal munkahelyeket megtartó képessége.

Ezt a koncepciót választási cikluson is túlmutatóan a közjó érdekében meg kell vitatni, el kell fogadni és lépésről lépésre meg kell valósítani.

Az észak-keleti területen tervezett 42. elkerülő út megépítését szorgalmazni kell és alkalmassá kell tenni az Ipari - Logisztikai Park kiszolgálására. A város fejlesztésére szolgáló forrásokat ide kell csoportosítani.

Ez fontosabb, mint díszburkolattal a piacot ellátni, vagy a Művelődési Központhoz egy újabb, de teljesen felesleges díszjárda kiépítése.

Felfoghatatlan számunkra az, hogy miközben a városban szinte semmilyen munkahelyteremtésről nem beszélhetünk, ugyanakkor a pénzügyi forrásokat látványberuházásokra fordítja az önkormányzat. Ez ilyen helyzetben felelőtlenség!

Az sem oldozza fel az önkormányzatot téves döntése miatt, ha azt állítja, hogy csak díszburkolatra lehet pályázati pénzt igényelni... mert a döntéshozókkal is meg lehet értetni a fontossági sorrendeket!

Közben egyre fogy Püspökladány lakossága, sok az elvándorló, a más városokba történő ingázás... stb.

Nem csodát várunk, csak annyit, hogy a befektetői környezetet biztosítsa a város, mert ez elérhető, megvalósítható cél! 

A többit pedig bízzuk a befektetőkre! Meg fognak maguktól is találni bennünket, ha   a befektetői célra alkalmassá válik a településünk!

Ha ez megtörténik, akkor a város vezetőnek nem a Parlament folyosóján kell biztatnia a befektetőt.

A befektetőt nem a rimánkodás, hanem a racionális szempontok fogják kedvező döntésre bírni.

Egyesületünk a munkahely teremtésre, a befektetői környezet kialakítására a legnagyobb hangsúlyt fekteti,

ez a város megoldandó feladatai közül az első! A munkahelyek megtartása is ebbe a kategóriába tartozik.

A helyi vállalkozások helyzetbe hozása az önkormányzati beruházásoknál elengedhetetlen. Legalább jelképes adókedvezmény és egyéb kedvezmények biztosítása fontos. Ők a helyi közélet hasznos képviselői, akik szorgalmából és tehetségükből munkát és kenyeret adnak a városban élők részére.

Jobban kellene hallgatni rájuk, de legalább a véleményüket ki kellene kérni, minden beruházás elindítása előtt.

A velük való korrekt együttműködés elengedhetetlen, ha  a város számára a közjó érdekében többet akar a város vezetése tenni.

 

A közmunka program

 

Ebben a siralmas foglalkoztatási helyzetben a közmunka program támogatandó! De lényeges, hogy a társadalomnak, azaz a városnak haszna legyen ebből. 

A valóságban a püspökladányi közmunka program a városnak nem biztosít kimutatható hasznot. Pl. a Farkasszigetben kivágják a bokrokat az út mentén, ami néhány hónap alatt újra kinő… majd kezdik újra a vágását.

Ez mentálisan is kedvezőtlenül hat azokra, akik ténylegesen végzik ezt a munkának nevezett valamit, mert érzik-tudják, hogy így munkájuknak semmi haszna nincs!

Olyan feladatok elvégzésére kell irányítani a közmunkásokat, amelyek hasznosak. Pl. vízelvezető árkok tisztítása, útkaparói szolgálat biztosítása... stb.

A közmunka program célját és eredményességét ki kell értékelni időről időre és a hatékonysági mutatókat be kell mutatni a város részére.

 

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Javaslatokat,véleményeket várunk egyesületünk e-mail címére: info@ladanyholnap.hu

 

Molnár József

Püspökladány Jövőjéért Egyesület Elnöke