A Helyi Választási Irodá(ka)t is a Jegyző(k) vezeti(k)
Püspökladány lakói, elsősorban választópolgárai akkor talán nem is gondolták, hogy sorsukat milyen nagy mértékben befolyásolta a 2010. év parlamenti választása, a hangzatos "kétharmados fülkeforradalom". 2010. június 14-én életbe lépett a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény, benne az új parancs: a választási iroda vezetője e törvény hatályba lépését követő 30 napon belül megállapítja az egyéni választókerületek sorszámát és területét.
A Helyi Választási Iroda (továbbiakban: HVI) vezetője, - aki a város jegyzője - teljesítette a parancsot és átrajzolta Püspökladány választókörzeteinek térképét úgy, hogy figyelmen kívül hagyta a választói jogegyenlőség több alapelvét.
Az Európa Tanács Velencei Bizottságának 190/2002. számú (Code of Good Practice in Electoral Matters) véleményében a közös európai választójogi örökség meghatározó elemének minősítette a választójog egyenlőségét, amely magában foglalja a mandátumok választókerületek közötti egyenletes elosztásának követelményét: a képviselői helyek elosztásának kiegyensúlyozottan, világos szempontok szerint kell megtörténnie.
A választókerületek határvonalainak újbóli meghatározásának szempontjai: elfogulatlanság, a nemzeti kisebbségek hátrányos helyzetbe kerülése lehetőségének kizárása, egy többségében független személyekből álló bizottság véleményének meghallgatása.
A "világos szempontok" országosan és Püspökladányban sem érvényesültek...
Közzétételre került a 2/2010. (VII. 14.) HVI. határozat: választókörzeteke.pdf (53340)
Amelynek utolsó oldalán felsorolt törvényi hivatkozásokból újabb anomáliák érzékelhetők:
A választási eljárásról szóló módosított 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 9. § (1) bekezdés szerint: „A választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy választókerületenként a lakosság száma megközelítően azonos legyen”. 9. § (2) bekezdés szerint: a választókerületek kialakításánál figyelemmel kell lenni a nemzetiségi, vallási, történelmi, földrajzi és egyéb helyi sajátosságokra is.
A választókörzetek átalakítása során a 9.§ (2) bekezdés kritériumai több esetben nem teljesültek, ezek miatt többszáz püspökladányi állampolgár választói jogegyenlősége megsérült!
Már 9 év múlt el a választókörzetek átalakítása óta. Püspökladány belföldi szavazóköri névjegyzéke a 2010. évi 12561 főről 828 fővel (-7,05%) csökkent. 2019-ben 11733 fő a választópolgárok száma.
A csökkenés nem egyenlő mértékű Püspökladány választókörzeteiben.
Változást és pontosítást tartalmaz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény:
A 2019. évi Európai Parlamenti választás során közzétett választóköri névjegyzékek adatai szerint:
A 07. sz. választókerület 014. sz. szavazókörében a választópolgárok száma 587 fő.
Választókerületi térkép.pdf (2968040)
Hangsúlyozottan fontos választójogi szabály szerint:
165. § (1) A szavazóhelyiséget úgy kell kialakítani, hogy a) a választópolgárok számára jól megközelíthető legyen, b) garantálja a választópolgárok befolyásolástól mentes joggyakorlását
2010. óta Püspökladányban a szavazó helyiségek több utcából nem jól megközelíthetőek. Többszáz választópolgár egyenlő választójogának gyakorlása nem garantált és nem befolyásolástól mentes!
A 79. § szerint: a szavazókörök kialakítását érintő változásokat a helyi választási iroda vezetője folyamatosan figyelemmel kíséri, és szükség esetén módosítja a szavazóköri beosztást.
A tények és események sorbavétele után felmerül a Püspökladány lakóinak sorsát meghatározó kérdés:
A HVI vezetője, aki a város jegyzője, magára kötelezően betartja-e a közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó 2011. évi CXCIX. törvényt?
9. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszonyban és a közszolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: közszolgálat) a köz szolgálatának elsődlegessége alapján és a jó közigazgatásba vetett bizalom fenntartásának szem előtt tartásával kell eljárni.
(2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.
10. § (1) Tilos a joggal való visszaélés. E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.
A törvényesség őre
Püspökladány jegyzője és a Polgármesteri Hivatal vezetője közel két évtizede Keserű László. Ezen időszakban 3 polgármesterrel dolgozott együtt, jelenleg az ügyvezető alpolgármesterrel. A hosszú évek alatt kormányok mentek és jöttek, törvények és rendeletek százai keletkeztek, módosultak, vagy vesztették hatályukat.
2006. októberig a jegyző jogértelemezéseit a jogi végzettségű Dr. Molnár László polgármester ellenőrizte. Radikálisan romlott a helyzet 2006. októberben, amikor a jogban járatlan Arnóth Sándornak és 2/3-os politikai többségű Képviselő-testületének mutathatott volna irányt a jogértelmezésben.
Ez a kivételes állapot rövid ideig állhatott fenn, mert Arnóth Sándor gyorsan érvényesítette akaratát. Hatékonyan fordította maga javára az erőviszonyokat. A polgármestert szolgálta a hivatal és jegyzője, nem az Önkormányzatot és Püspökladány lakóit!
Átláthatatlan pályázatok, 1500 millió Ft-os kötvénykibocsájtás és hitelfelvételek. Bűncselekménysorozat, amelyet csak 10 év múlva zárt le jogerős ítélettel a Bíróság.
Mindez csupán a jéghegy csúcsa...
2011-től ismét jogban járatlan személy, Dombi Imréné került a polgármesteri székbe. Hatalmi követelésekkel érvényesítette akaratát a jegyző felett. Folyamatos nyomás alatt módosított helyi rendeletek, szabálytalan határozatok, eljárásbeli hibák szegélyezik tevékenységét.
2013 óta a jegyző munkáltatója is a polgármester, így a jegyző is bábja lett a szeszélyeinek és akaratának. A Képviselő-testület 8 fideszes képviselője automatikusan szavazta meg a városunk sorsát befolyásoló előterjesztéseket.
A hisztérikusan akaratos polgármesterasszony hatalmának erősítése érdekében a Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz) módosításait is követelte. Ezek a változtatások nyújtottak "kiskapus" lehetőségeket a törvények kijátszására.
www.puspokladany.hu/onkormanyzat/rendelet/6_2013.pdf
A történeti áttekintés után néhány konkrét friss ügy, amelynek máris van és még lehet negatív hatása Püspökladányra:
www.puspokladany.hu/kozadat/kepviselo_testulet/kivonatok/2019/2019_01_31.pdf
1. oldal: Mintegy 12 millió Ft-os anyagi kár érte az Önkormányzatot, mert a Bíróság eljárási hibákat állapított meg a munkaügyi döntésben. Ezeket az eljárási hibákat a polgármesterasszony és a jegyző úr követhette el.
2. oldal: A „Püspökladány Településfejlesztési Koncepció 2019” című dokumentumról úgy döntött a Képviselő-testület,
c) Előterjesztés Püspökladány Város Új Településfejlesztési Koncepciójának jóváhagyásáról.
hogy a 18. oldalon benne szerepel:
"figyelembe kell venni a tervezett M4-es gyorsforgalmi út és a várost keleti irányban elkerülő 42-es számú főút új nyomvonalát, és ahhoz igazítva, de a már korábban előkészített gazdaságfejlesztésre kiajánlott területeket is felhasználva szükséges meghatározni ezen gazdasági területek pozícióját."
Ez a jóváhagyott határozat az érintett terület eladásáról szóló 1/2019. (I.10.) testületi döntéssel ellentétes, mert a 3,6 hektáros terület egy része (kb. 1 hektár) az elkerülő út nyomvonalában van, amelynek biztosítására született 88/2009. (VIII.27.) határozat figyelembe vételével készült a településfejlesztési koncepció.
A terület megvételére irányuló ajánlat befogadásától a megszavaztatásáig tartó időszakban a Polgármesteri Hivatal figyelmen kívül hagyta az érvényben lévő 88/2009. határozatot és a készülő településfejlesztési koncepciót is. A hibás eljárás az Önkormányzatnak veszteséget okozott.
Pénzügyi és Ügyrendi Bizottsági jelzés ellenére a jegyző nem reagált a jogi konfliktushelyzetre.
A legújabb 23/2019(II.14.) Képviselő-testületi határozat is törvénysértő módon jött létre:
www.puspokladany.hu/kozadat/kepviselo_testulet/kivonatok/2019/2019_02_14.pdf
3. oldalon lévő energetikai beruházás előterjesztését, amely az Önkormányzat költségvetését érintő kötelezettségvállalást tartalmaz, nem tárgyalhatta meg a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság! (A másik két előterjesztést sem kapta meg.)
Az SzMSz 53.§ 2. bekezdése szerint:
A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság véleményezi
a) a pénzügyi kihatású,
b) a helyi adókkal kapcsolatos,
c) az önkormányzat gazdálkodásáról szóló előterjesztéseket.
A véleményezéshez a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság összehívása szükséges, de ez nem történt meg.
A bizottságok február 20-i ülésén képviselői kérdésre elhangzott irodavezetői válasz szerint a jegyző álláspontja: soron kívüli ülés összehívása előtt nem szükséges bizottsági ülést tartani, mert az SzMSz 7.§ 7. pontja szerint:
A soron kívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának – ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.
A hangsúly azonban a feltételes kritériumon van: ha jogszabály másként nem rendelkezik...
A város Önkormányzatának SzMSz rendelete a legmagasabb szintű helyi jogszabály, amelynek kötelező eleme a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság megalakítása véleményezési és ellenőrzési jogkörökkel. Ezeket a részletesen megalkotott jogköröket nem írhatja felül egy - a törvényesség kijátszását elősegítő - félmondat ("nem feltétele"), hiszen az SzMSz konkrétan rendelkezik a Bizottságok jogairól és kötelességeiről.
52. §
(1) Az állandó bizottságok feladata, hogy folyamatosan segítsék a Képviselőtestület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.A folyamatosság nem szakadhat meg egy soron kívüli döntésnél sem.
c) Állást foglal, illetve véleményezi:
ca) a hatáskörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket,
cb) a Képviselő-testület által meghatározott rendelet-tervezeteket,
cc) a polgármester által előterjesztett, feladatkörét érintő javaslatokat, tervezeteket,