Megyei Területfejlesztés 2021-2027
A 44/2021. (V. 6.) elnöki határozattal elfogadott Hajdú-Bihar megyei területfejlesztési tervben
hbmo.hu/webdocs/Files/Portal/HBM_Teruletfejlesztesi_Program___Operativ_programresz_elfogadott.pdf
a Püspökladányi járás elnevezése: "felzárkóztatásra váró peremtérség"...
A TOP Plusz vagy mínusz?
2021. december 6-án megjelentek a Területfejlesztési Operatív Program keretében a TOP_Plusz-1.2.1-21 - Élhető települések és a 2.1.1-21 - Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése pályázatok.
Bár a kiírások tartalmát 2021.10.28-tól megismerhették, Püspökladány vezetése nem tájékozatta részletesen a képviselőket, sem a lakosságot.
A 2021.11.03-i Közmeghallgatást a 2021.10.28-ról elhalasztott Testületi ülésen - "lopakodó üzemmódban" - tartották meg.
(Az ülés 10.28-i meghívóját változatlan tartalommal tették közzé a város honlapján)
A pályázati felhívás 2.1.1.pontja tartalmazza az Önállóan támogatható tevékenységeket:
TOP_Plusz-1.2.1-21_felhívás Élhető.pdf (1278171)
"Minden település esetében kizárólag helyi igényfelmérésen alapuló tevékenységek támogathatók"
A lakosságot tájékoztató dokumentumokat nem készítettek és nem tettek közzé.
A nyilvánosság bevonásának kiváló példája Berettyóújfalu, ahol már 2021. 06.30-án meghallgatták a lakosság véleményét:
www.berettyoujfalu.hu/nyilvanos-kepviselo-testuleti-jegyzokonyvek
Idézet a jegyzőkönyvből:
"A 2020. novemberében kihirdetett veszélyhelyzet kapcsán a képviselő-testületek nem ülésezhettek, így a novemberre előirányzott közmeghallgatás megtartására sem kerülhetett sor. Éppen ezért elhatározták, az első adandó alkalommal, amikor a törvény lehetőséget teremt a közmeghallgatás megtartására, ezt bepótolják...egy különleges, tematikus közmeghallgatás lesz, mely során a következő Európai Uniós pénzügyi ciklus, városunkat érintő lehetséges pályázatait fogja bemutatni. Ezt követően lesz lehetőség a javaslatokat, véleményeket elmondani, a kérdéseiket feltenni a tisztelt jelenlévőknek. Az elhangzott javaslatokra, kérdésekre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül kell választ adniuk. Berettyóújfalu Város Önkormányzata milyen tartalommal és elemekkel, milyen pályázati célokat szeretne ebből megvalósítani. Ezen pályázati lehetőségeket már egy 1-1,5 éves előkészítő munka előzi meg..."
www.youtube.com/watch?v=ekdjPbACzRo
A 30 oldalas jegyzőkönyv azt is tanúsítja, hogy 8 berettyóújfalui lakos szólt hozzá a bemutatott tervekhez.
Püspökladány vezetése elkésett és mulasztását a 2021. november 25-i és december 16-i Képviselő-testületi ülésein sem pótolta.
Vadász Ferenc főállású alpolgármester csak egy sejtelmes utalást tett 12.16-án:
"A 2021-27-es ciklus fejlesztési lehetőségeiről beszélgettünk, ami jelenleg is képlékeny, bár megjelentek a pályázati kiírások, ezzel kapcsolatosan a konkrét fejlesztési elképzeléseket még jelenleg is tisztázzuk. A TOP+ még folyamatban van, az ezekkel kapcsolatos egyeztetések a napokban is zajlanak és a jövő héten is fognak ... események történni..."
2021.12.22-én lóhalálában összehívott soron kívüli ülésen az előterjesztésekben nem részletezett tartalmú pályázatokon indulást megszavazták a jelenlévő képviselők. Az előterjesztések tárgyalásának szükséges feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése. (SzMSz 7.§. 7.) Bizottsági ülés nem volt, a soronkívüli ülés jegyzőkönyvét nem tették közzé a város honlapján.
Ellenben Karácsony és Újév között Tóth Lajos nyilatkozatot adott a megyei hírportálnak:
www.haon.hu/helyi-kozelet/2022/01/elhetobbe-tennek-puspokladanyt
" első körben január 15-ig tudják beadni a pályázatokat"
" alapul vették a négyéves, várost érintő gazdaságfejlesztési terveket..."
" konkrét műszaki felméréseket végeznek, illetve terveket készítenek..."
"...megvalósításához több mint kétmilliárd forint keretösszeg szükséges."
Elkésett tervezés - veszélyes kapkodás - várható kudarc
A január 15-ig beadható 2 pályázatból az Élhető települések (TOP_Plusz-1.2.1-21) a nagyobb hatású és a lakosság számára jobban érzékelhető.
TOP_Plusz-1.2.1-21-HB1.pdf (351104)
A) Települési kékinfrastruktúra fejlesztése (vízgazdálkodási beavatkozások)
B) Belterületi zöldinfrastruktúra fejlesztése
C) Közösségi, kulturális, sportolási infrastruktúra, IKT és okos települési fejlesztések
D) Fenntartható közlekedésfejlesztés
E) Hulladékkezelés, kármentesítés
A feladatcsoportra Hajdú-Bihar megyének 19 522 millió Ft jut, ebből 4 655 millió Ft pályázható,
a Sárréti térségnek 2 350 millió Ft jut, ebből 500 millió Ft (21,3%) pályázható az 1. benyújtási szakaszban 2022.01.15-ig a 37 640 lakosú 12 sárréti településnek.
A lakosságszám arányában a Sárrét 36,7 %-át képezi Püspökladány (13834 fő).
A háttérmegállapodások ismerete nélkül nagyságrendi 180-200 millió Ft juthat Püspökladánynak az első körben. Összehasonlításként 2017-ben csak a "Kerékpárút fejlesztése Püspökladányban" pályázat keretében 337 millió Ft jutott...
Ezen komplex pályázat A-B-D eleme tartalmilag egyezik az előző Uniós ciklus 3 külön kiírt pályázatával, amelyekben összesen 900 millió Ft fejlesztési forrás jutott Püspökladánynak.
A 2021. évi kiírás C eleme tartalmilag hasonló a TOP-2.1.1-15 városi barnamezős területek környezettudatos átalakítása, vállalkozói tevékenységeket ösztönző, a népesség-megtartó településfejlesztési beavatkozásra pályázattal.
Eltűntek a 2014-2019. évek bizottsági dokumentumai
2016-ban - az akkori városvezető - Dombi Imréné ezt a pályázati lehetőséget nem terjesztette elő, ezért nem nyerhetett Püspökladány a fürdő megújítására pályázati forrást!
www.puspokladany.eu/kozadat/kepviselo_testulet/jegyzokonyvek/2016/2016_01_28.pdf
54. oldaltól 6. f-g-h-i-j napirendekben olvashatók a benevezett pályázatok.
www.puspokladany.eu/kozadat/kepviselo_testulet/jegyzokonyvek/2016/2016_02_25.pdf
39. oldaltól 4. c-d-e-f-g-h napirendekben olvashatók a benevezett pályázatok.
Ismeretlen okból az időszak szakbizottsági dokumentumai már nem találhatók meg a város hivatalos honlapján:
puspokladany.eu/index.php?option=com_content&task=view&id=482&Itemid=407
A linkre kattintva egy idegen honlapra viszi az érdeklődőt (cardesign.com)!
A szándékosság bizonyítható, mert az utolsó frissítés dátuma (2014. november 10.), tehát törölték a tartalmakat, ám az Önkormányzati ülések jegyzőkönyvei bizonyítják, hogy a bizottságok üléseztek. Súlyos ellentmondás, hogy a 2011-2014. évek dokumentumai még most is megtalálhatók a város honlapján...
A Városfejlesztési Bizottság hiányzó jegyzőkönyveiből kiderülhetne néhány bizonyíték, miért és miként történt, hogy Püspökladányt kirekesztették a TOP-2.1.1-15 pályázatból...
2022-ben a lehetőség az Élhető települések pályázat része lett. Csakhogy a források szakaszolása, limitálása és a sürgős határidő miatt "el kell aprózni" a pályázatot több kisebb célra... Például ezért pályázik Berettyóújfalu részletekben mintegy 200 parkolóhely megépítésére.
Kik döntöttek a pályázatokról?
A rendelkezésre álló forráskeretet a Kormány határozta meg. A Megyei Önkormányzatok döntötték el, hogy melyik térségnek mennyi forrás juthat. A pályázatok szakaszolásában és benyújtási határidők meghatározásában a megyék vezetői dominánsok lehettek.
Ennek bizonyítékaként Borsod megyében 2022.04.28., Békés megyében 2022.06.15., de Hajdú-Biharban 2022.08.15. napja a 2. körös pályázatok benyújtási határideje!
Az országos aránytorzulást mutatja, hogy BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN megyének meghatározott 23 205 millió Ft-ból első körben 16 240 millió Ft (70 %) pályázható meg, de erős korlátozással.
(komplex projektek benyújtása nem lehetséges jelen benyújtási szakaszban).
Az irányított aránytorzulás Hajdú-Bihar megyében is tapasztalható: Hajdúnánás-Polgár térsége 1500 millió Ft-ra, Nyíradony térsége 650 millió Ft-ra pályázhat, míg a többi térség településeinek meg kell elégednie 400-500 millió Ft-tal.
Bodó Sándor 2014. októberig a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat elnöke volt, munkakapcsolatai megmaradhattak volna... lobbiképességének gyengesége érzékelhető a TOP+ pályázatok kiírásaiból.
Bodó Sándor 2018-tól a Kormány államtitkára lett. Rálátása és ráhatása jelenleg is lehetne, de Püspökladány pályázati korlátozása és kirekesztése bebizonyítja: alkalmatlan a képviseletére!
Bodó Sándor 11 éve tartó képviselősége csak igérgetés és hazudozás, amelynek tragikus következménye: évről-évre fokozódik Püspökladány és a térség lemaradása!
Zavarodott hadoválás - hablatyolás - hazudozás
A térség helytartójának nyilatkozatait - mintha - nem odaadó szorgalommal követné a fegyverhordozója, de a biodíszletként alkalmazott városvezető sem, mert Püspökladány fejlesztési terveiről ellentmondóan zavarodott kinyilatkozásokat tettek a nyáron.
A 2020. áprilisban elfogadott 4 éves gazdasági program 8-9. oldalán külön fejezetekben kiemelt fontosságú beruházásnak jelölték az Ipari Park kialakítását, továbbá a Gyógy- és Strandfürdő korszerűsítését.
www.puspokladany.eu/kozadat/pm_dontesek/2020/hatarozat/19_2020.pdf
A Püspökladányiak érdeklődve várták az előrehaladásról szóló híreket, fejleményeket, 2020. júniusban három cilvil szervezet az alábbi javaslatokkal fordult a városvezetéshez:
"A 2020. II. félév üléstervét kiegészíteni-bővíteni szükséges:
Püspökladány Ipari Park helyszín kijelölése és tervezési előkészítése
Bene Gyula utcai pszichiátriai betegek lakóotthonának helyzete
Gyógy- és Strandfürdő korszerűsítés tervezési előkészítése
nagy közérdeklődésre számot tartó témakörökkel.
Indítványozzuk az M4 autóút engedélyes tervének elfogadása előtt a - tavaszról elmaradt - Lakossági Fórum megtartását."
Mint a korábbi években is az ellenzéki képviselők - és mostmár a civil egyesületek - javaslatait az önkormányzati többség figyelmen kívül hagyta.
A 2020.06.26-i Önkormányzati ülés jegyzőkönyvéből:
Tóth Lajos polgármester készségesnek mutatkozott: "ha valaki megjelöli melyik hónapban történjen ez, az indokot is", úgy a Testület döntése esetén örömmel tudomásul veszi...
Bizarr és jogsértő ez a kijelentés, mert 2 hónappal korábban veszélyhelyzeti jogkörében a polgármester egymaga fogadta el a gazdasági programot, amelynek kiemelt feladataira vonatkoztak a javaslatok.
Vadász Ferenc alpolgármester még ezt is túllicitálta: "...nem kötném meg a kezünket, nem kötelezném magunkat arra, hogy mit mikor csinálunk."
A pártkatona ezzel kinyilvánította, hogy nem tűr beleszólást Püspökladány sorsát befolyásoló tervezésbe? Egyben meghazudtolta a polgármester látszat-hajlandóságát...
Még a saját maga által elfogadhatónak tartott Különfélék napirenden történő tárgyalást is megcáfolta az elmúlt év, mert egyetlen egyszer sem került napirendre egyik fejlesztés sem.
Ellenben 2021. februárban Vadász alpolgármester - Győrfi képviselő családi barátjával - leporolta a 10 éves Fürdőfejlesztési vázlatokat. A közösségi oldalán lelkendezett, de a júniusi Testületi ülésen nem számolt be a tervezés előrehaladásáról.
A júliusi szabadságolások alatt is folytak olyan tárgyalások - egyeztetések, amelyekről Tóth Lajos a heti LTV nyilatkozataiban nem szólt, Vadász Ferenc a közösségi oldalán rejtélyes mondatokkal üzent. A kampányüzemmódra váltó Bodó Sándor a LadányTV-ben adott elő szinezett meséket - naiv választópolgároknak. (lásd Fürdőfejlesztés aloldalon)
2021. 07. 20-án az államtitkár-képviselő 3 percet nyilatkozott az Ipari Park fejlesztésről is:
youtu.be/FFIC44fv6cg
Tartalma: A TOP+ fejlesztési program keretéből lehet majd pályázni az iparfejlesztésre. Körvonalazódni látszik, hogy a több helyszín közül melyik lesz a meghatározó. Valahol az M4 csomóponttól kellene elkezdeni egyik - akár a másik oldalon. A MOL-kúttól a jelenlegi 42-es mellett legyen egy odavezető kerékpárút is....
Az államtitkári információban sok a feltételezés, a talán, a lehet, mégis pontosan körbehatárolható a terület.
Egy hónappal később, 08.26-án Tóth Lajos városvezető tétovázva, hebegve-habogva elzárkózott a lakosság tájékoztásától. Idézet a testületi ülés felvételéből:
52' 37-től
Képviselői kérdések:
Balázs Sándor: A 3 egyesült levelével kapcsolatban rendkívüli ülést kezdeményeztem. Ha volt 3 rendkívüli ülés, miért nem került sorra, mikor fog megtörténni?
Polgármester: "Nem emlékszem pontosan, Ipari Parkkal kapcsolatban olyan fejlemények vannak, akár most is tudok tájékoztatást adni, de az önkormányzati érdekre hivatkozva, nem kellene még a részletekről nyilatkozni. A TOP Plusz pályázatokban valószínű ezek érintettek lesznek. Azok után nem látom akadályát, hogy konzultáljunk."
Vajon a polgármester nem figyeli miről nyilatkozik az országgyűlési képviselő?
Miért tervezteti előbb a Fürdőt, ahol még nincs pályázat, de nem tervezteti az Ipari Parkot, ahol van pályázati lehetőség?
Bodó Sándor csak önmagát fényezte az Ipari Park információval?
Lehetséges, hogy a hadsegédek már követni sem tudják a parancsnokot?
2021. 08. 01-én Vadász Ferenc közösségi oldalán rejtélyes kinyilatkozást tett:
- Belterületi utak kiépítésére is pályázni kívánunk,
- Ipari területek kiépítése is cél, amelytől a foglalkoztatás bővítését is reméljük,
- „Zöld város” fejlesztések is megvalósulhatnak,
- Energetikai fejlesztésekre is pályázni akarunk.
Ezek mellett a STRANDFEJLESZTÉS az egyik legfőbb célunk, amely eléréséért (igaz, nem feltétlenül EU-s forrásból)
a tanuszoda és az „M4 autópálya” mellett Bodó Sándor államtitkár úrral vállvetve ugyancsak küzdünk."
A befejező mondat elítélhető módon, de tűpontosan jellemzi a fegyverhordozót...
Nagy kár, hogy ezekre a mondatokra 2021.08.26-án már nem emlékezett Vadász alpolgármester:
"Értem az aggályt M4 építéssel kapcsolatban, ezzel nem is tudok vitatkozni, hiszem, ha látom. Próbálok drukkolni...Folytatunk tárgyalásokat nálunk okosabb emberekkel... hogy az M4 tényleg úgy fog megépülni, amiből Püspökladánynak ténylegesen haszna lesz. Ha megépül az M4, hogy mennyi terhet vesz le a 42-esről, hát azt ki tudja megmondani most? Gondolom, hogy jóval többen használják majd az autóutat. Tárgyaltam a NIF projektiroda vezetővel, az M4 csomóponti körforgalmakból sikerül egy újabb lejárót kialakítani a földek irányába... Próbálunk kitalálni olyan dolgokat, amit most jó kitalálni, nem amikor megépül."
Nyilatkozata önleleplezés:
Vállvetve küzd az M4-ért, vagy csak próbál drukkolni?
Az autóút építési engedélyének kiadása után most akar kitalálni dolgokat?
Bodó képviselő az Ipari Park megközelítését hangsúlyozta, V.F. a traktorokat miért akarja a körforgalomba terelni?
Miért a NIF projektiroda vezetővel egyeztet, amikor minden dr. Mosóczi László ITM-államtitkár kompetenciaköre?
Ha nincs ma túzok, jó lesz holnap egy soványka veréb is?
Kiket szándékozik ilyen átlátszó hablatyolással megtéveszteni?
Tóth Lajos polgármester ugyanazon ülésen megcáfolta helyettesét:
"Amikor volt ráhatásunk véleményeztük, ...volt jó néhány javaslat, amely nem nyert befogadást. Nekünk több mozgásterünk nincs az M4 építésének befolyásolására, de ha lenne, vagy van, akkor mindent megteszünk..."
A polgármester az M4 autóútért mégsem tett meg mindent: az Egyesületeink kezdeményezését - a Lakossági Fórum megrendezését - hivatali hatalmával visszaélve elmulasztotta...
Hadova - hablaty - hazudozás... Püspökladány vezetése hiteltelen - dilettáns - alkalmatlan!
Háromszoros sorscsapás - a Sárrét-Trianon
A 101 éve történt nemzeti sorstragédia minden magyart sújt, de legfájdalmasabban a határmenti térségekben élőket. A történelmi Bihar megye nyugati járásainak települései - mint a gyökereiknél szétszaggatott fák - csenevész bokrokként sarjadtak újra. A folyamatos lakosságcsökkenés fő oka a munkahelyhiány miatti elvándorlás.
Elmaradottságuk miatt ezeket a járásokat "felzárkóztatásra váró peremtérségek"-nek definiálja 2021-ben a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat.
A Püspökladányi járás 1930-tól létezik, benne 3 város és 10 község volt, de a 2013. évi közigazgatási átszervezés során a Hajdúszoboszlói járáshoz elcsatolták Nádudvar városát. A püspökladányi járás 12 településének lakosságszáma és gazdasági ereje is megcsappant.
A baj nem jár egyedül, mert a kormány a 2014-es választások előtt az egyéni választókerületeket is átszabta, azóta Hajdú-Bihar megye 5. számú választókerületéhez tartozik 15 település: 3 a balmazújvárosi, 5 a hajdúszoboszlói és 7 a püspökladányi járásból.
A püspökladányi járásból Biharnagybajom, Bihartorda, Bihardancsháza, Nagyrábé, Sáp településeket elcsatolták a 4. sz. választókerülethez.
Mint gyökereiknél szaggatott fák...
A politikai szándékú diszkriminatív szétszakítás hatásai miatt ezentúl az 5. sz. választókerület 3 táj-egységét célszerű vizsgálni - a jobb összehasonlíthatóság érdekében. A 83 évig egységes püspökladányi járás szétválasztása után az egymástól eltávolodó önkormányzatok aktuális adóbevételei jelezhetik a települések gazdasági erejét, illetve annak hiányát...
A választókerület 5 városának önkormányzatai közül Püspökladány adóbevétele a legkevesebb, de ennél is megdöbbentőbb, hogy a 15 település rangsorában csak a 11. lehet városunk! Még 6 község is megelőzte...
Az aggasztó sorsállapotot pontosan jelzi a választókerületen belüli tájegységek adóbevételeinek aránya: a Sárrét leszakadása tragikus mértékű és benne a járási székhely Püspökladány az 1 főre jutó 23 ezer forintos sárréti átlag alatt marad!
A tényadatok ismeretében - a kormány kritériumai szerint - a püspökladányi járás komplex programmal fejlesztendő - lett volna már az előző pályázati ciklusban is!
A harmadik sorscsapás...
A választókerületi felosztás kritikus hibája, hogy radikálisan eltérő fejlettségi szintű és érdekeltségű településeket sorol a TOP Plusz közös keretébe, így hirdette meg Bodó Sándor országgyűlési képviselő a 7 évre 70 projektnek szánt 15 milliárd Ft-ot az egész választókerületben.
Mennyi jár és valójában mennyi jut egy-egy településnek?
A térség minden állampolgárát érdeklő legfontosabb kérdésre nem adott választ. Helyette általános lózungokkal és feltételes módban megfogalmazott "szöveges feladatokkal" ígérget közösségi oldalán.
A járási székhely Püspökladány fejlesztéseiről például ilyen cinikus mesemondással:
Még a faültetésben sem, csak a templomtoronyban lehetünk biztosak, hogy ez a kép Püspökladányban készült. Egy másik város Ipari Parkjának látványfotóját valahonnan lophatták... A semmitmondás jeleként: lenyugvó nap és 2 sor napelem - Ladánynak ez is jó lesz?
A TOP Plusz fejlesztési programban legalább 15 féle jogcímre lehet majd pályázni. (és a Megyei Közútnak dedikált 4-5. számjegyű mellékutak korszerűsítése) A "szöveges feladat"-ból az derül ki, hogy Püspökladány 7 programban tervez pályázni, tehát már induláskor lemondtak 8 féle program forrásainak felhasználásáról a városvezetők...
A pályázati tervezéssel és -tárgyalással megbízott Vadász Ferenc alpolgármester kudarcot vallott, amikor egyetlen fillér uniós forrást sem tudott kialkudni az egyik legnagyobb lakossági igényhez, a turizmus - fürdőfejlesztéshez.
A "rejtvényfeladvány" legelső eleme a gazdaságfejlesztési jogcím: ebben lehetne Ipari Park kivitelezés. Bodó Sándor már tudja, hogy 1290 millió forint juthat 6 településnek - eltérő mértékű fejlesztésre. Lakosságarányos elosztásban ebből Hajdúszoboszlónak 600 millió Ft, Püspökladánynak 350 millió Ft juthat.
Csakhogy: a Berettyójfaluban tavasszal átadott 3,3 hektáros Ipari Park 625 millió Ft-ba került...e tényből következik, hogy Püspökladányban legfeljebb 2 hektár infrastruktúrájának kiépítéséhez lenne elegendő a megpályázható forráskeret.
Ha következetesen alkalmazzák a pályázati kritériumokat, csak akkor növekedhet Ladány kerete.
Idézet a Megyei Közgyűlés 2021.07.09-i Jegyzőkönyvéből:
"A településdifferenciálás azt a célt szolgálja, hogy ugyanazon térségen belül lehetőséget biztosítson a megye számára különböző preferenciák érvényesítésére (pl. ipartelepítés szempontjából csak a városi jogállású települések, csapadékvíz-elvezetés szempontjából csak a vízfolyás közelében elhelyezkedő települések, szociális célú városrehabilitáció esetében pedig a szegregátummal rendelkező települések köre részesíthető előnyben). A priorizálási irányok megközelítése többféle lehet: rászorultság (a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet szerinti kedvezményezett településnek minősül), ... a mutatók rövid elemzése segít megállapítani, hogy az adott település növekvő fejlődési pályán van, stagnál, avagy hanyatlik.
A települések differenciálásánál az alábbi szempontokat vették figyelembe: 290/2014. Korm. rendelet szerinti besorolás; Szabad vállalkozói zóna települései; Lakónépesség; Népesség változás 2017-2020 között; Munkanélküliségi ráta megyei átlaghoz viszonyítva; Középfokú, főiskolai, egyetemi végzettségűek aránya megyei átlaghoz (48,18%) viszonyítva.
A települések vizsgálatánál három zónát alakítottak ki és a kapott pontok alapján ebbe a három zónába sorolták a településeket."
A településdifferenciálás szerint Püspökladány 9, Kaba 8, Hajdúszoboszló 6, Nádudvar 3 és Tiszacsege 2 pontos.
A forráselosztás módszertanának részletei nincsenek közzétéve, csak a Megyei Közgyűlés térségi és járási adatait publikálták:
A gazdag tovább gazdagodik - a szegény...?
A TOP Plusz forráskeret deklaráltan kiemelt feladata a lemaradottak felzárkóztatása.
hbmo.hu/webdocs/Files/Portal/Hajdu_Bihar_Megyei_Integralt_Teruleti_Programja_2021_2027_1_0_elfogadott_21_07_09.pdf
" A komplex programmal fejlesztendő (T3) járásokra jutó forrásallokáció összegszerűen megközelítőleg 29,5 Mrd Ft."
A megyeszékhely nélkül 73 milliárd Ft* marad 328 ezer lakosnak: 222 ezer Ft/fő
A T3 járások részére 29,5 milliárd Ft jutna 126 ezer lakosnak: 234 ezer Ft/fő
Az 5. választókerületben 15,0 milliárd Ft jutna 84,6 ezer lakosnak: 177 ezer Ft/fő*
A Sárréti tájegységnek 6,1 milliárd Ft jutna 31,2 ezer lakosnak: 196 ezer Ft/fő*
*Az értékelést megnehezíti, hogy a Megyei Közút számára elkülönített 8,4 milliárd Ft és a Megyei Önkormányzat kompetenciakörében maradó Foglalkoztatási együttműködések (paktumok) sorain lévő 7,1 milliárd Ft milyen arányban osztódik a térségek között...
A T3 peremtérségeknek allokált összeg: 25,498 Mrd. Ft. Csak úgy lehet "megközelítőleg" 29,5 milliárd Ft, ha a Közútnak átadott útfelújítási forrás 50 %-a a T3-nak jut. (4,2 milliárd Ft, amelyből 1 milliárd a Sárrétnek) Csak ebben az esetben lehet releváns információ a Bodó Sándor országgyűlési képviselő által közölt 15,0 milliárd Ft.
Hangsúlyozni szükséges, hogy az Európai Uniós TOP Plusz pályázati keret 2021-2027 évekre, azaz 7 évre elosztandó. Ezért az 5. sz. választókerület "szépen csengő" 15 milliárdja évente 2,1 milliárd Ft. A 15 önkormányzat adóbevételeinek összege 2020-ban: 4 milliárd Ft, és településenként többszörös bevételkülönbségek léteznek...
A részletes településekre vonatkozó adatok hiánya miatt nem biztonságos település szintű előrejelzés készítése. Az 5. választókerület 3 tájegységének ismert adataiból kirajzolódik a jóváhagyott fejlesztések mértéke és tendenciája...
A Hajdúság és a Hortobágy térségekben a helyi adóbevételek több, mint háromszoros lehetőséget nyújtanak a fejlesztések önerejének finanszírozására.
A Sárréten - települések szerint eltérő mértékben - az önerő saját fedezete nem minden esetben elégséges, ezért a sárréti önkormányzatok hitelek felvételére kényszerülhetnek.
Az építőiparban kiugró mértékben felgyorsult infláció extra kockázatainak kivédésére nincs esélye a leghátrányosabb helyzetű önkormányzatoknak.
A Sárrét-Trianon károsultjait, az elszegényedett településeken élő embereket így segíti a Megyei Önkormányzat?
Idézet a 2021.07.09 Közgyűlési jegyzőkönyvből:
Pajna Zoltán (Megyei Közgyűlés elnöke)
"... az elkészített anyag a lakosság igényeit foglalja magába. A program társadalmasítása most is folyik, hiszen a települések polgármesterei azért is vannak jelen az ülésen, nekik egyébként hozzászólási joguk van, tehát ismertethetik a véleményüket a programmal kapcsolatosan.Megdöbbentő, hogy az elfogadott TOP Plusz program részletei nem igazolják az Elnök nyilatkozatát...
2021. augusztus 13-án a Megyei Közgyűlés elnöke is részt vett Püspökladányban a "Zöld város" pályázatot lezáró ünnepségen. A LadányTV-nek a TOP Plusz pályázatokról is nyilatkozott:
A Sárrét-Trianon helyi felelősei megneveztettek...
A helytartó és a fegyverhordozó
2011-ben 4 fordulón át húzódó időközi választások után lehetett Bodó Sándor országgyűlési képviselő, aki a Megyei Önkormányzat elnöke is maradt (2014-ig). Idén már 10 éve ül a Sárrét nyakán, ezalatt 41 101 főről 37 640 főre csökkent a lakosság száma.
Mindkét tisztségében tevőlegesen hozzájárult Vadász Ferencnek a Járási Kormányhivatal vezetői kinevezéséhez. Azóta is együttesen rongálják a Sárrét lakóinak idegrendszerét, lehetetlenítik el életkilátásaikat.
A lakosság felháborodását 2018 augusztusban kiváltó Bene Gy. utcai Pszichiátriai Betegek lakóépületek engedélyezéséért is Vadász Ferenc felelős. De még ezt a diktatórikus cselekedetet is felülmúlta 2019-ben az Önkormányzati választással, ahol - bár nem tudott polgármester lenni - de zsarolási pozícióját kihasználva a 6 tagú Fidesz-frakció vezetőjeként folyamatosan revolverezi Tóth Lajos polgármestert. Ennek bizonyítéka, hogy minden bűnét megtetézve, főállású alpolgármester is lehetett...
A népnyomorító helyzet kizárólagosan Bodó Sándor választókerületi helytartó tudtával és szándéka szerint alakulhatott ki, aki Vadász Ferencre bízta a helyi Fidesz-alapszervezet átalakítását is.
Főállású alpolgármesterként befolyásolja a döntéseket, felügyeli a Közmunka-programot (amelyet összeférhetetlenül családtagja irányít) és koordinálja a városfejlesztési terveket, pályázatokat.
2 év után már pontosan érzékelhető: túl nagy a feladat - ilyen csekély képességhez...
Hajdú-Bihar Megyei Integrált Területi Program (TOP Plusz)
A veszélyhelyzet alatt szigorúan titkolt megbeszélések folytak a Megyei Önkormányzattal, amelyekről - az interneten - több hét késedelemmel utólag értesülhetett a közvélemény.
2021. június 24-én lehetett ismét Önkormányzati ülés, ahol Vadász Ferenc nem számolt be elvégzett munkájáról.
A július 9-én zajlott Megyei Közgyűlés TOP Plusz előterjesztés vitáján felszínre került a kritikus elégedetlenség.
Tóth József
"... elkészült egy olyan program, amely a kisvárosok helyzetét vizsgálta, és ebben több megyei polgármester is részt vett. A program alapján a kisvárosok részére ígéret volt források biztosítására, azonban nem szerepel a költségvetésben. Ezért javasolja, hogy az 5000-nél több lakossal rendelkező kisvárosokat részesítsék előnyben a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) uniós pályázatainak elbírálási szempontrendszerében.
2016 óta a 23 megyei jogú város – köztük Debrecen – 1500 milliárd forint uniós forrást használhatott fel,
2019-től pedig a Magyar Falu Programban 600 milliárdot juttattak az 5000 lakos alatti kistelepüléseknek.
A megyei fejlesztési program EU források odaítélésének támogatási szempontrendszere indokolatlan térségi megkülönböztetést tartalmaz, az feszültséget fog okozni a megyében, különösen a bihari térség és a Hajdúság városai között."
Demeter Pál
"Mi indokolja, hogy Balmazújváros település a helyi természeti és kulturális potenciálra, valamint agrárinnovációra alapozott fejlesztések térsége besorolásba került... a Debrecent körülölelő települések közül csak Balmazújváros maradt ki a két agglomerációs térségből, holott húsz perc alatt elérhető a megyeszékhely, az ingázók aránya is nagyobb, mint 8%, a jövőbeni BMW gyár területe bő 10 km-re található a várostól...az új elővárosi vasútvonal is hamarosan elkészül, ráadásul ez a besorolás kapja a legkevesebb forrást.
...nem szerencsés egyeztetés nélkül egy ilyen fontos kérdésben Balmazújvárosról dönteni. A közösségi médiából tudja, hogy a közgyűlés elnöke a térség országgyűlési képviselőjével is folytatott egyeztetéseket, ezért megkérdezi, hogy a térség országgyűlési képviselője is egyetértett-e az előterjesztésben szereplő besorolással."
Kiss László
Megkérdezi, hogy Sárrét vonatkozásában mennyire tartja a közgyűlés elnöke arányosnak a források elosztását?
Pajna Zoltán
"A forráselosztást a települések visszajelzéseire alapozták. A 2019-2020-as években folyamatosan kérdezték a településektől, hogy milyen fejlesztési elképzeléseik vannak. A településekből csak 37 küldte meg, hogy milyen fejlesztéseket szeretnének megvalósítani, és ez közel 485 Mrd Ft összegű forrást igényelt. A települések által meghatározott prioritásokat figyelembe véve kerültek kialakításra a földrajzi besorolások."
A Megyei Közgyűlés elnöke azt is kijelentette:
"...az elkészített anyag a lakosság igényeit foglalja magába, 116 Mrd Ft forráshoz fog jutni a megye, melyből 43 Mrd Ft-ot Debrecen MJV, míg a fennmaradó 73 Mrd Ft-ot a megye többi települése használhatja fel. A 2014-2020-as időszakban Debrecen hasonló összegű forrásból gazdálkodhatott, a megye viszont csak 49,6 Mrd Ft-ból, tehát a következő ciklusban a megye települései részére jóval nagyobb forrás áll rendelkezésre."
A TOP Plusz program ismertetése után, a kérdések és hozzászólások előtt félre nem érthető információt közölt:
"A program társadalmasítása most is folyik, hiszen a települések polgármesterei azért is vannak jelen az ülésen, nekik egyébként hozzászólási joguk van, tehát ismertethetik a véleményüket a programmal kapcsolatosan."
A kritikus hozzászólásokra kitérő választ adott:
"Módosító javaslatot úgy lehet tenni, ha konkrétan meghatározzák, hogy melyik területtől mennyi pénzt, hová tegyenek. Lehet rébuszokban beszélni, de az nem módosító javaslat. Az a céljuk, hogy a megye egyenletesen fejlődjön."
Az ülésen Vadász Ferenc alpolgármester vett részt, hozzászólást - javaslatot nem tett...
Hallgatás - halogatás - hazudozás...
Szomorú tapasztalata az állam polgárainak, hogy a döntéselőkészítések titkosak, a döntéshozatalok bár - látszólag - nyilvánosak, de az adott Önkormányzat politikai erőviszonyai automatikusan eldöntik egy-egy település, megye, régió sorsát.
A 2014-2020. évek Európai Uniós forrásainak előkészítési eljárása 2015. szeptemberre tudta megteremteni a pályázatok kiírásának feltételeit:
A települések pályázatainak elbírálása a 2017. év nyaráig elhúzódott. (A pénzügyi és politikai okok részletei nem ismerhetők) A kötelező közbeszerzési eljárások lefolytatása miatt 2018-ban lehetett a tényleges kivitelezéseket elkezdeni.
A 2021-2027. TOP Plusz pályázat kidolgozása most majd' egy évvel előbb jár. Éppen ezért nem konzekvens az az eljárás, ahogy a Kormány a veszélyhelyzetben többféle közigazgatási eljárást felfüggesztett, vagy elhalasztott, de a TOP Plusz programok határidejének módosítására nem adott lehetőséget.
A veszélyhelyzet időszakában a Megyei Közgyűlés elnökének egyszemélyes döntése határozta meg a megye fejlődésének irányait. A 2021.07.09-i Közgyűlésen történt "tárgyalása" és a szavazás csak még erősebben hangsúlyozta az EU-s pénzosztás körüli politikai színjátékot.
Bodó Sándor a háttérből figyelte az eseményeket és a tikkasztó nyári kánikulában "magára vállalta" a jóhír-hozó szerepet:
A politikai komisszár - helytartó - választókerületben gondolkodik, a Megyei Közgyűlés járásokban, illetve eltérő mértékben fejlesztendő térségekben. Ez a hármas elvárás nagy konfliktusokat generál a járások - városok - községek között.
Az 5. számú választókerület 3 járás részterületeiből kreált politikai szörnyszülött:
3 település a balmazújvárosi (19060 lakos) T2
5 település a hajdúszoboszlói (34419 lakos), ebből Nádudvar a T2 térséghez áthelyezve
7 település a püspökladányi (31200 lakos) T3 járásból összesen: 84 679 fő.
Az országgyűlési képviselő úgy "dobta be" a 15 milliárd Ft-ot, mint egy nyerőszámot...
Az elemi iskolás számtanba mégis hiba csúszhatott, mert a felsorolt fejlesztések értéke nincs 15 milliárd Ft! (Az eredmény 14 611 millió Ft, vagyis a közölt számból már hiányzik 389 millió Ft.)
További kétségeket generál, hogy ha 15 település 70 projektet tervez (átlag 4,67 db/ település), ebből csak Hajdúszoboszló 8 félét! Egyrészt racionális a város nagysága miatt, másrészt jelzi, hogy az ördög a részletekben van... (Ezekről hamarosan...)
Azzal, hogy a helytartó konkrét számokat közölt, bizonyítja, hogy tudomása van a háttéradatokról, mert a publikált információkból nem láthatók a részletek...
Püspökladánynak is szánt egy "jóhír-csokrot", de ebben már nem voltak konkrét forintok:
A két közlésben feltűnő és árulkodó különbségek láthatók:
1. A képviselőt a hírgyártásban megelőzte a fegyverhordozója (lehet következménye...)
2. A helytartó szerint ipari park, a segéd csak ipari területeknek nevezi
3. A főnök "nem ismeri" az Újtelep kifejezést - az asszisztens már meg sem említi!
4. A komisszár hallgat a fürdőről - az inas a legfőbb célnak tartja, de beismeri, hogy nincs EU-s forrás a fejlesztésre
5. Az államtitkárral "vállvetve küzd" az alpolgármester - Tóth Lajos polgármester mintha már nem is létezne...
Süllyedő peremtérség várja a mentőövet...
A 2021-2027 évekre készített megyei Területfejlesztési Program meghökkentő fejlesztési célokat és megdöbbentő forrás-arányokat tartalmaz, amelyek tovább súlyosbítják a Sárréti települések történelmi lemaradását és számkivetettségét.
Annak ellenére történhetett meg mindez, hogy a hivatalos dokumentum hangsúlyozottan deklarálja:
"A 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet alapján lehatárolt fejlettségi jellemzők alapján Hajdú-Bihar megyéből négy járás, a Nyíradonyi-, a Derecskei-, a Püspökladányi- és a Berettyóújfalui járás tartozik a komplex programmal fejlesztendő járások csoportjába."
A tervezők 3 területi csoportra osztották Hajdú-Bihar megye településeit:
1. Debrecen és szoros településegyüttese (T1) 1550 km2 325 ezer fő 15 település
2. Dinamizálódó észak-nyugati kaputérség (T2) 1900 km2 85 ezer fő 13 település
3. Határmenti térségek és felzárkóztatásra váró peremtérség (T3) 2760 km2 118 ezer fő 53 település
A T3 komplex programmal segítendő 4 járás területe két jól elkülöníthető csoportra oszlik. A megyeszékhellyel közvetlenül érintkező két térség a Derecskei-és a Nyíradonyi-járás települései már most is intenzív funkcionális kapcsolatban vannak Debrecennel. Ez a foglalkoztatási, ingázási és egyéb statisztikák alapján jól követhető. A Derecskei-járás jelentős része már szorosabban kötődik a megyeszékhelyhez, ezért a jövőbeli fejlesztések során már azzal együtt érdemes a fejlesztéseket tervezni, ezért került településeinek nagy része a T1 területi cél alá.
Ezzel szemben a Püspökladányi-és a Berettyóújfalui-járás településeinek kapcsolata –a földrajzi távolság és az elérhetőség miatt – lazább a megyeszékhellyel. Bihar és Sárrét térsége saját potenciáljára is kénytelen és képes támaszkodni a fejlesztések során. ...Az elmaradott térségek felzárkóztatásának fontossága a megye egészének, s különösen Debrecennek is érdeke, mert ezen térségek kapcsolódási lehetőségeinek erősítése és pozíciójának javítása nélkül a megyeszékhelyen és környékén beindult folyamatok sem tudnak megfelelő fejlődést befutni.
A tények megállapítása ellenére ez a törvénybe foglalt jog nem arányosan érvényesül az elfogadott dokumentációban.
A Terv a forrás-irányokat rögzíti: Közvetlen EU támogatások és együttműködési megállapodások és Hazai forrásból megvalósuló fejlesztések. Csupán a 8 db "indikatív projektcsomag" pénzügyi ütemterveiből összesíthető a fejlesztések nagyságrendje...
1. Fenntartható környezet 138 010 000 000 3,98 %
2. Klímavédelem 131 240 000 000 3,78 %
3. A megye gazdaságának komplex fejlesztése 1 008 400 000 000 29,11 %
4. Az elérhetőség fejlesztése Hajdú-Bihar megyében 908 250 000 000 26,21 % Ebből 560 000 millió vasútfejlesztés
5. Rugalmasan alkalmazkodó intelligens társadalom 103 000 000 000 2,97 %
6. Egészséges és gondoskodó társadalom 173 500 000 000 5,07 %
7. Az innovatív gazdaságot támogató környezet fejlesztése
Debrecenben és környékén 877 300 000 000 25,32 %
8. Élhető vidék – élhető települések 125 000 000 000 3,61 %
Összesen: 3 464 700 000 000, azaz 3464 milliárd 700 millió Forint!!!
Hajdú-Bihar megye (528 ezer fő) minden egyes lakosára 6,5 millió Forint jut(na).
Az összehasonlíthatóság érdekében az Észak-Alföldi Régió szomszéd megyéiben:
Szabolcs-Szatmár-Bereg (553 ezer fő) 2 817 934 millió Ft 5,1 millió Ft/fő
Jász-Nagykun-Szolnok (370 ezer fő) 2 399 300 millió Ft 6,5 millió Ft/fő
Miért jut kevés Szabolcsnak, több Hajdú-Szolnok megyéknek?
Az arányosság és igazságosság érvényesülésének értelmezéséhez a 3 megye fejlesztési terveit szükségszerű összehasonlítani.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 10 db indikatív programcsomag
Élelmiszergazdaság 138 000 millió
Környezet-víz-klíma 740 000 millió ebből Vízgazdálkodás 400 000 millió
Menedzsment-marketing 65 700 millió
Oktatás – innováció 94 000 millió
Nyíregyháza komplex 845 234 millió ebből Közlekedés 529 750 millió
Megyei decentrumok 320 000 millió 250 000 millió
Járásközpontok - külön 248 000 millió 200 000 millió
Élhető vidéki térségek 231 000 millió 50 000 millió
Külső perifériák 105 000 millió 50 000 millió
Leszakadó rétegek felzárkózása 31 000 millió
Összesen 2 817 934 millió Ft
Jász-Nagykun-Szolnok megye 5 db indikatív programcsomag
Versenyképesség 560 000 millió ebből Autópálya 200 000 millió
Foglalkoztatás-egészség-oktatás 104 000 millió
Mezőgazdaság -Környezetvédelem 1 201 000 millió ebből Mezőgazdaság 770 000 millió
Élhető települések 284 300 millió
Térszerkezet kiegyenlítés 250 000 millió ebből Tisza-tó 185 000 millió
2 399 300 millió Ft
Feltűnő aránytalanságokat mutatnak a táblázatok, mindegyik megye kiemelt fontossággal tervezi a közlekedési infrastruktúra építését és felújítását. Mégis ezekben a programcsomagokban érzékelhető a legnagyobb módszertani és/vagy szándékbeli eltérés.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében vasútfejlesztést nem terveznek, ellenben autópályaépítésre jutna 200 milliárd Ft.
Hajdú-Bihar megyében 560 milliárd Ft jutna vasútfejlesztésre, ellenben autópálya építéssel nem terveznek.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nincs dedikált vasútfejlesztés, sem autópályaépítés, mégis 1079 milliárd jut a közlekedésre!
A megmagyarázhatatlannak tűnő különbségek miatt az összehasonlítás is akadályozott. De található egy racionális indoklás a Szabolcs-Sz-B megyei Terv 98-99. oldalán, amely segítheti az azonos értelmezést:
szszbtnno.hu/program/7.pdf
"...több olyan fejlesztési igény is felmerül, amely a megye számára dedikált Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz kereteiből nem valósítható meg, illetve a fejlesztés több megyét érintő komplex beavatkozást igényel.
A beavatkozások három nagy területe:
közlekedésfejlesztés (autópálya és vasút), táj- és vízgazdálkodás, kedvezményezett járások komplex fejlesztése."
A Szabolcs-Sz-Bereg megyei terv ezen elvek szellemében készült, nincsenek benne az országos hálózatfejlesztések, ellenben részletesen tartalmazza az elmaradott járásoknak dedikált fejlesztési forrásokat!
Járásközpontok 248 000 millió
Élhető vidéki térségek 231 000 millió
Külső perifériák 105 000 millió
Leszakadó rétegek felzárkózása 31 000 millióSajnos Hajdú-Bihar megye Fejlesztési Terve nem ezen elvek mentén készült.
A T1-T2-T3 megjelölésű térségek fejlesztéseit 46 oldalas táblázatból kigyűjtéssel lehet csak megismerni!
Csak az 3.4.2. Elérhetőség fejlesztése Hajdú-Bihar megyében fejezet átellenőrzése során 565 milliárd Ft-ot meghaladó módszertani tévedést, torzulást, hibát lehet érzékelni, például:
4.6. Budapest-Szolnok-Debrecen- Záhony vasúti fővonal fejlesztésének folytatása (25 km) ? 350000
4.7. Mellékvonalak és elővárosi vonalak korszerű, környezetbarát fejlesztése 110000
4.10. Debrecen + Nagyvárad vasútvonal helyreállítása 55000
4.11. A Debreceni Nemzetközi Repülőtér fejlesztése 50000
A Terv egyik nagy ellentmondásaként a 4.2. beavatkozás 85 milliárd Ft-os forráskeretének eufemisztikus címe: Meglevő út- és vasúthálózat fenntartása és fejlesztése
"Az M4-Törökszentmiklós - Püspökladány - Berettyóújfalu gyorsforgalmi útszakasz megépítése munkahelyteremtő és gazdaságfejlesztő hatással bírhat, javíthatja egyes ipari központok, pl. Berettyóújfalu, Kaba felőli elérhetőségét, a megye településeinek jelentős részéről a gyorsforgalmi úthálózat 30 percen belül elérhető válik, továbbá jelentős részük mentesül az átmenő tehergépjármű forgalomtól."
A táblázatban említés sincs az M4 autóútra biztosított forrásokról.
A címbe foglalt vasútfenntartásra és -fejlesztésre még 12 milliárd Ft jutna. (Fent sorolt külön pontokban 565 milliárd Ft.)
Van-e "felzárkóztatásra váró peremtérség" komplex program?
A Terv szerint elkülönítve megtalálható a 46 oldalas táblázatokban. De az ördög mindig a részletekben rejtőzik...
Hosszas kigyűjtéssel összesíthető volt 175-180 milliárd Ft, amely a 4 elmaradott (T3) térség 118 ezer lakójának segítene. Ebből Települési és alsóbbrendű utak, kerékpárutak fejlesztése a T3 térségben (Határmenti térségek és felzárkóztatásra váró peremtérség) jogcímen 80 milliárd Ft található.
A Km és Ft arányok értelmezéséhez a települések alsóbbrendű úthálózatát is szükséges ismerni:
1. Debrecen és szoros településegyüttese (T1) 325 ezer fő 15 település 225 km mellékút 21,4 % 55 milliárd 34,4 %
2. Dinamizálódó észak-nyugati kaputérség (T2) 85 ezer fő 13 település 300 km mellékút 28,6 % 25 milliárd 15,6 %
3. Határmenti térségek és felzárkóztatásra váró peremtérség (T3) 118 ezer fő 53 település 525 km mellékút 50,0 % 80 milliárd 50,0 %
Megjegyzés: az M35 autópálya építése után a T2 térségben több utat már felújítottak, illetve a Hajdúnánás Moto GP pálya építésének 65 milliárd Ft-os külön keretéből felújítanak.
A T3 "peremtérség" 53 települése (amelynek belterületi úthálózata is többszöröse a T2 terület 13 településén található utaknál) nem kap több forrást az utak felújítására, ebben nem teljesül a komplex program.
A táblázatokból kiderül, hogy a T2 térség 85 ezer lakója mintegy 140 milliárd Ft dedikált forráshoz juthat. Az úthálózatra fordítható 25 milliárd után 115 milliárd Ft jutna minden más cél elérésére.
A T3 "peremtérség"-ben 180 milliárdból 80 milliárd az útfejlesztés, ezért csupán 100 milliárd Ft juthat 118 ezer lakosnak minden más cél elérésére...
A Megyei Fejlesztési Terv ezzel nem segíti a Sárrét és sorstársai felzárkózását!
A térség polgármestereinek és országgyűlési képviselőinek van még feladata, mert a dokumentum: "végleges formáját az országos szintű dokumentumok és az intézményi hátteret jelentő jogszabályok megjelenése után nyerheti el, a párhuzamosan futó tervezéskísérő eljárások (pl.: fenntarthatóság szempontjainak vizsgálata) eredményeinek beépítésével."