Megyei Területfejlesztés 2021-2027

 

A 44/2021. (V. 6.) elnöki határozattal elfogadott Hajdú-Bihar megyei területfejlesztési tervben

 

hbmo.hu/webdocs/Files/Portal/HBM_Teruletfejlesztesi_Program___Operativ_programresz_elfogadott.pdf

 

a Püspökladányi járás elnevezése: "felzárkóztatásra váró peremtérség"...

 

Süllyedő peremtérség várja a mentőövet...

 

A 2021-2027 évekre készített megyei Területfejlesztési Program meghökkentő fejlesztési célokat és megdöbbentő forrás-arányokat tartalmaz, amelyek tovább súlyosbítják a Sárréti települések történelmi lemaradását és számkivetettségét.

Annak ellenére történhetett meg mindez, hogy a hivatalos dokumentum hangsúlyozottan deklarálja:

"A 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet alapján lehatárolt fejlettségi jellemzők alapján Hajdú-Bihar megyéből négy járás, a Nyíradonyi-, a Derecskei-, a Püspökladányi- és a Berettyóújfalui járás tartozik a komplex programmal fejlesztendő járások csoportjába."

 

A tervezők 3 területi csoportra osztották Hajdú-Bihar megye településeit:

1. Debrecen és szoros településegyüttese (T1)                            1550 km2    325 ezer fő   15 település

2. Dinamizálódó észak-nyugati kaputérség (T2)                           1900 km2      85 ezer fő   13 település

3. Határmenti térségek és felzárkóztatásra váró peremtérség (T3) 2760 km2   118 ezer fő   53 település

 

A T3 komplex programmal segítendő 4 járás területe két jól elkülöníthető csoportra oszlik. A megyeszékhellyel közvetlenül érintkező két térség a Derecskei-és a Nyíradonyi-járás települései már most is intenzív funkcionális kapcsolatban vannak Debrecennel. Ez a foglalkoztatási, ingázási és egyéb statisztikák alapján jól követhető. A Derecskei-járás jelentős része már szorosabban kötődik a megyeszékhelyhez, ezért a jövőbeli fejlesztések során már azzal együtt érdemes a fejlesztéseket tervezni, ezért került településeinek nagy része a T1 területi cél alá.

Ezzel szemben a Püspökladányi-és a Berettyóújfalui-járás településeinek kapcsolata –a földrajzi távolság és az elérhetőség miatt – lazább a megyeszékhellyel. Bihar és Sárrét térsége saját potenciáljára is kénytelen és képes támaszkodni a fejlesztések során.    ...Az elmaradott térségek felzárkóztatásának fontossága a megye egészének, s különösen Debrecennek is érdeke, mert ezen térségek kapcsolódási lehetőségeinek erősítése és pozíciójának javítása nélkül a megyeszékhelyen és környékén beindult folyamatok sem tudnak megfelelő fejlődést befutni.

 

A tények megállapítása ellenére ez a törvénybe foglalt jog nem arányosan érvényesül az elfogadott dokumentációban.

A Terv a forrás-irányokat rögzíti: Közvetlen EU támogatások és együttműködési megállapodások és Hazai forrásból megvalósuló fejlesztések. Csupán a 8 db "indikatív projektcsomag" pénzügyi ütemterveiből összesíthető a fejlesztések nagyságrendje...

                                                                                                             Forrás             arány

1. Fenntartható környezet                                                          138 010 000 000     3,98 %      

2. Klímavédelem                                                                           131 240 000 000     3,78 %    

3. A megye gazdaságának komplex fejlesztése                      1 008 400 000 000    29,11 %    

4. Az elérhetőség fejlesztése Hajdú-Bihar megyében               908 250 000 000    26,21 %   Ebből 560 000 millió vasútfejlesztés

5. Rugalmasan alkalmazkodó intelligens társadalom                  103 000 000 000      2,97 %    

6. Egészséges és gondoskodó társadalom                                  173 500 000 000      5,07 %    

7. Az innovatív gazdaságot támogató környezet fejlesztése

   Debrecenben és környékén                                                      877 300 000 000    25,32 %  

8. Élhető vidék – élhető települések                                            125 000 000 000      3,61 %                     

               Összesen:                                                  3 464 700 000 000, azaz 3464 milliárd 700 millió Forint!!!

 

Hajdú-Bihar megye (528 ezer fő) minden egyes lakosára 6,5 millió Forint jut(na). 

Az összehasonlíthatóság érdekében az Észak-Alföldi Régió szomszéd megyéiben:

Szabolcs-Szatmár-Bereg  (553 ezer fő)    2 817 934 millió Ft        5,1 millió Ft/fő

Jász-Nagykun-Szolnok    (370 ezer fő)     2 399 300 millió Ft        6,5 millió Ft/fő  

 
 

Miért jut kevés Szabolcsnak, több Hajdú-Szolnok megyéknek?

              

Az arányosság és igazságosság érvényesülésének értelmezéséhez a 3 megye fejlesztési terveit szükségszerű összehasonlítani.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye   10 db indikatív programcsomag

Élelmiszergazdaság                         138 000 millió

Környezet-víz-klíma                         740 000 millió    ebből    Vízgazdálkodás 400 000 millió

Menedzsment-marketing                   65 700 millió

Oktatás – innováció                           94 000 millió

Nyíregyháza komplex                       845 234 millió    ebből    Közlekedés      529 750 millió

Megyei decentrumok                        320 000 millió                                     250 000 millió

Járásközpontok - külön                     248 000 millió                                     200 000 millió

Élhető vidéki térségek                       231 000 millió                                      50 000 millió

Külső perifériák                                105 000 millió                                      50 000 millió

Leszakadó rétegek felzárkózása           31 000 millió

                             Összesen       2 817 934 millió Ft

Jász-Nagykun-Szolnok megye    5 db indikatív programcsomag

Versenyképesség                              560 000 millió   ebből  Autópálya        200 000 millió

Foglalkoztatás-egészség-oktatás        104 000  millió

Mezőgazdaság -Környezetvédelem   1 201 000 millió   ebből Mezőgazdaság  770 000 millió

Élhető települések                             284 300 millió

Térszerkezet kiegyenlítés                   250 000 millió   ebből Tisza-tó           185 000 millió  

                                                  2 399 300 millió Ft

Feltűnő aránytalanságokat mutatnak a táblázatok, mindegyik megye kiemelt fontossággal tervezi a közlekedési infrastruktúra építését és felújítását. Mégis ezekben a programcsomagokban érzékelhető a legnagyobb módszertani és/vagy szándékbeli eltérés.

 

Jász-Nagykun-Szolnok megyében vasútfejlesztést nem terveznek, ellenben autópályaépítésre jutna 200 milliárd Ft.

Hajdú-Bihar megyében 560 milliárd Ft jutna vasútfejlesztésre, ellenben autópálya építéssel nem terveznek.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nincs dedikált vasútfejlesztés, sem autópályaépítés, mégis 1079 milliárd jut a közlekedésre!

 

A megmagyarázhatatlannak tűnő különbségek miatt az összehasonlítás is akadályozott. De található egy racionális indoklás a Szabolcs-Sz-B megyei Terv 98-99. oldalán, amely segítheti az azonos értelmezést:

szszbtnno.hu/program/7.pdf

"...több olyan fejlesztési igény is felmerül, amely a megye számára dedikált Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz kereteiből nem valósítható meg, illetve a fejlesztés több megyét érintő komplex beavatkozást igényel.

A beavatkozások három nagy területe:

közlekedésfejlesztés (autópálya és vasút), táj- és vízgazdálkodás, kedvezményezett járások komplex fejlesztése."

 

A Szabolcs-Sz-Bereg megyei terv ezen elvek szellemében készült, nincsenek benne az országos hálózatfejlesztések, ellenben részletesen tartalmazza az elmaradott járásoknak dedikált fejlesztési forrásokat!

Járásközpontok                            248 000 millió                                 

Élhető vidéki térségek                   231 000 millió                                 

Külső perifériák                            105 000 millió                                  

Leszakadó rétegek felzárkózása       31 000 millió
                                Összesen: 615 000 millió Ft értékben.

 

Sajnos Hajdú-Bihar megye Fejlesztési Terve nem ezen elvek mentén készült.

A T1-T2-T3 megjelölésű térségek fejlesztéseit 46 oldalas táblázatból kigyűjtéssel lehet csak megismerni!

 

Csak az 3.4.2. Elérhetőség fejlesztése Hajdú-Bihar megyében fejezet átellenőrzése során 565 milliárd Ft-ot meghaladó módszertani tévedést, torzulást, hibát lehet érzékelni, például:

4.6. Budapest-Szolnok-Debrecen- Záhony vasúti fővonal fejlesztésének folytatása (25 km) ?        350000     

4.7. Mellékvonalak és elővárosi vonalak korszerű, környezetbarát fejlesztése                             110000

4.10. Debrecen + Nagyvárad vasútvonal helyreállítása                                                               55000

4.11. A Debreceni Nemzetközi Repülőtér fejlesztése                                                                  50000               
         

A Terv egyik nagy ellentmondásaként a 4.2. beavatkozás 85 milliárd Ft-os forráskeretének eufemisztikus címe: Meglevő út- és vasúthálózat fenntartása és fejlesztése

"Az M4-Törökszentmiklós - Püspökladány - Berettyóújfalu gyorsforgalmi útszakasz megépítése munkahelyteremtő és gazdaságfejlesztő hatással bírhat, javíthatja egyes ipari központok, pl. Berettyóújfalu, Kaba felőli elérhetőségét, a megye településeinek jelentős részéről a gyorsforgalmi úthálózat 30 percen belül elérhető válik, továbbá jelentős részük mentesül az átmenő tehergépjármű forgalomtól."

 A táblázatban említés sincs az M4 autóútra biztosított forrásokról.

 A címbe foglalt vasútfenntartásra és -fejlesztésre még 12 milliárd Ft jutna. (Fent sorolt külön pontokban 565 milliárd Ft.)

 

 Van-e "felzárkóztatásra váró peremtérség" komplex program?

 

A Terv szerint elkülönítve megtalálható a 46 oldalas táblázatokban. De az ördög mindig a részletekben rejtőzik...

 

Hosszas kigyűjtéssel összesíthető volt 175-180 milliárd Ft, amely a 4 elmaradott (T3) térség 118 ezer lakójának segítene. Ebből Települési és alsóbbrendű utak, kerékpárutak fejlesztése a T3 térségben (Határmenti térségek és felzárkóztatásra váró peremtérség) jogcímen 80 milliárd Ft található.

A Km és Ft arányok értelmezéséhez a települések alsóbbrendű úthálózatát is szükséges ismerni:  

1. Debrecen és szoros településegyüttese (T1)                               325 ezer fő   15 település   225 km mellékút        21,4 %    55 milliárd   34,4 % 

2. Dinamizálódó észak-nyugati kaputérség (T2)                               85 ezer fő   13 település    300 km mellékút        28,6 %    25 milliárd   15,6 %

3. Határmenti térségek és felzárkóztatásra váró peremtérség (T3)  118 ezer fő   53 település    525 km mellékút        50,0 %    80 milliárd   50,0 %

Megjegyzés: az M35 autópálya építése után a T2 térségben több utat már felújítottak, illetve a Hajdúnánás Moto GP pálya építésének 65 milliárd Ft-os külön keretéből felújítanak.

A T3 "peremtérség" 53 települése (amelynek belterületi úthálózata is többszöröse a T2 terület 13 településén található utaknál) nem kap több forrást az utak felújítására, ebben nem teljesül a komplex program.

 

A táblázatokból kiderül, hogy a T2 térség 85 ezer lakója mintegy 140 milliárd Ft dedikált forráshoz juthat. Az úthálózatra fordítható 25 milliárd után 115 milliárd Ft jutna minden más cél elérésére.

A T3 "peremtérség"-ben 180 milliárdból 80 milliárd az útfejlesztés, ezért csupán 100 milliárd Ft juthat 118 ezer lakosnak minden más cél elérésére...

 

A Megyei Fejlesztési Terv ezzel nem segíti a Sárrét és sorstársai felzárkózását!

 

A térség polgármestereinek és országgyűlési képviselőinek van még feladata, mert a dokumentum: "végleges formáját az országos szintű dokumentumok és az intézményi hátteret jelentő jogszabályok megjelenése után nyerheti el, a párhuzamosan futó tervezéskísérő eljárások (pl.: fenntarthatóság szempontjainak vizsgálata) eredményeinek beépítésével."

 
 
 
Folytatása következik...